INTÉZMÉNYI
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI
PROGRAM
Módosítva: 2007. március 29.
Fenntartóhoz történt
benyújtás időpontja: 2007. március 30.
p.h.
Készítette: |
Tanácsadóként
közreműködött: |
Jóváhagyta;
Budapest XVII. kerület Önkormányzata részéről: |
Jurecz Emil igazgató |
…………………………….. szakértő |
…………………………. Polgármester |
1.
Önkormányzati minőségpolitika
1.1 A fenntartói minőségirányítási program
alapelvei:
1.2.1. Állapotfelmérés a közoktatási
intézményekről
1.2.2. Az egyes intézménytípusokkal kapcsolatos
fenntartói elvárások
2.1.1. Az alapítás körülményei
2.1.3. Az intézmény minőségi múltja
2.2 Az intézményi minőségpolitikánk
2.2.1. Jövőkép és küldetésnyilatkozat
2.2.2. Kiemelt minőségpolitikai céljaink:
2.2.3 Közép távú minőségpolitikai céljaink:
2.2.4 Az iskolaszervezet hatékonyságának növelése
érdekében kitűzött célok:
3. Az
intézmény minőségirányítási rendszere.
3.1. A minőségirányítási rendszer működtetése
3.1.3. Az erőforrások biztosítása
3.2 Belső ellenőrzési és értékelési rendszer
működtetése
3.2.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése
3.2.4. A pedagógusok ellenőrzése
3.2.5. A Technikai dolgozók ellenőrzésének és
értékelésének szempontsora:
3.2.6. Az
ellenőrzés, mérés – értékelés éves tervezésének gyakorlati rendszere
3.2.7. Ösztönző rendszer működtetése:
3.2.8 Az intézményértékelés területei, az
értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/
3.2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
ellenőrzési, mérési, értékelési szempontjai
3.3. Az iskola pedagógiai ellenőrzési, mérési
feladatai és végrehajtása
5. A
pedagógusok teljesítményértékelése (IMIP
kiegészítés 2007. március 30.)
6. A vezetői
feladatokat ellátók teljesítményértékelése (IMIP
kiegészítés 2007. március 30.)
7. Az
Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata:
A Szabadság Sugárúti Általános Iskola törekvése,
hogy önálló minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni, működtetni és
továbbfejleszteni. Az intézmény kollektívája elkötelezte magát az Oktatási
Minisztérium által meghirdetett – törvényben is megfogalmazott – minőségügyi
célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett.
Az iskola nevelőtestülete meggyőződött arról, hogy
társadalmunk egyensúlyát csak az ismeretek, a tudás és az alapvető emberi
értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig az oktatási
intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat meg.
Az
intézmény szerteágazó feladatainak szakszerű, összefüggő és a törvényeknek
megfelelő végrehajtásához elengedhetetlen a közoktatási törvény, valamint a
3/2002. (II. 15.) OM rendeletben előírt, valamint az Önkormányzati
Minőségirányítási Program által az intézmény számára előírtak figyelembe
vételével elkészült Intézményi Minőségirányítási Program.
Magyarország – 2004. május 1-jétől – az Európai Unió
teljes jogú tagállama lett, ezért feladatunk, hogy az oktatási intézmények
tevékenységének fejlesztéséhez nemzetközi szabványok ajánlásait és
követelményeit szem előtt tartó értékelő rendszereket társítunk.
Ez az összetett feladat nem könnyű. Végrehajtásában
felelősségteljes szerep hárul a közoktatási intézményekre, hiszen a közeljövő
letéteményesét jelentő gyermekeket és ifjúságot kell felkészítenie úgy, hogy
később alkalmas legyen a kor követelményeinek megfelelő társadalmi szemlélet és
nemzeti identitás kialakítására. A nevelés-oktatás folyamatában ezért, ma már
nem elegendő az esetleg több évtizedes gyakorlatra, a szakmai hagyományokra
támaszkodni, hanem előre kell lépni és új eszközök, módszerek bevezetésével,
felhasználásával, tudatosan, tervszerűen és célratörően kell a felnövekvő
generációt formálni.
A szűkebb környezethez történő
létfontosságú alkalmazkodást nemcsak az intézményhasználói szükségletek egyre
hatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése jelenti, hanem az is, hogy az
intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó
elvárásait, és mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért.
E gondolatokat alapul véve készült el a Szabadság
Sugárúti Általános Iskola minőségirányítási programja.
Jurecz Emil
igazgató
(kivonat a XVII.
Ker. Önkormányzat Minőségirányítási Programjából)
1.)
Az intézmények beszámoltatása nyilvános
és mérhető elvárásokon alapul.
2.)
Tiszteletben tartja az intézmények
pedagógiai munkájának szakmai hagyományait, sajátosságait.
3.)
Felhasználja a már működő
minőségirányítási gyakorlat tapasztalatait.
4.)
Figyelembe veszi az intézmények eltérő
adottságait és a hozzáadott pedagógiai értéket tekinti az intézményi
értékelések alapjának.
5.)
Értékelési rendszere fejlesztő célú, az intézmények
önértékelésén alapul.
6.)
Tekintettel van az érintettek körének elvárásaira
és elégedettségére.
7.)
Alkalmas a pedagógiai és
költséghatékonysági minőségkontrollra.
Szabadság Sugárúti Általános Iskola
(1171. Budapest, Szabadság sugárút 32.)
(Kivonat az Önkormányzat
minőségirányítási programjából)
Az
intézményre vonatkozó helyzetértékelő megállapítások, mérés-értékelési elemei
megvalósultak, így azok a jelenlegi állapot jellemzésére alkalmasak.
Állapot
|
Javaslat |
Minőségfejlesztési tevékenység |
|
Az iskola önállóan kezdte el 2004-ben
minőségirányítási rendszerének kiépítését a partnerközpontú működésre
alapozva. A 2004-ben elkészített Minőségirányítási Programot a nevelőtestület
a véleményezési eljárást követően elfogadta, a fenntartó pedig jóváhagyta. A
minőség-irányítási munka irányítója az 5 fős team, céljuk az alkalmazottak
minél szélesebb körű bevonása. |
Át
kell gondolni és fejleszteni az intézményműködés egyes területeit: -a
nevelőtestület szakmai fejlesztését, -
a konfliktuskezelés gyakorlatát, -a
csapatépítés eredményeit, -a
munkatársak értékelését, -
az alkalmazotti közösség ösztönzését. |
Mérés-értékelés |
|
Mérési
területek év eleji szintmérés, hangos olvasás, félévi tudásszint és év végi
tantárgyi mérés. 18 fő végzett
mérési-értékelési tanfolyamot. |
A mérés-értékelés helyi rendjének
áttekintése, az osztályszinten, évfolyamszinten, végzett mérések
koherenciáinak kialakítása. Az ellenőrzési és mérési- értékelési
gyakorlat kiterjesztése az intézményműködés minden lényeges területére. A Difer mérések folytatása a bemeneti tényezők
diagnosztizálására, a tanulói adottságokhoz illeszkedő fejlesztési program
elkészítése és a hozzáadott pedagógiai érték
követése érdekében. Követő mérések 4-8. évfolyamon,
évenként meghatározott prioritások szerint az FPI közreműködésével. A Difer és a követő mérések
következetes hasznosítása a fejlesztő munkában. A nevelőtestület mérés –
metodikai jártasságának, módszertani kultúrájának fejlesztése. |
(Kivonat az Önkormányzat
minőségirányítási programjából)
Minőségirányítási
elvárások |
Sikerkritériumok, várható eredmények |
Módszerek, eljárások |
Felelősök, közremű-ködők |
Megvalósítás gyakorisága, határidő |
Pedagógiai
programban megfogalmazott értékrend, célok és feladatok érvénye-sítése a
nevelő-oktató munkában |
A
kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka. |
Eredményesség
és hatékonyság vizsgálata. |
Intézmény-vezető,
program-készítő pedagógusok. |
folyamatos. |
Az
intézményi minőségirányítási program megvalósítása |
Az
intézmény minőségfejlesztési munkája elősegíti a folyamatok
szabályozottságát, a partnerközpontú intézményműködést.. |
Önértékelés,
stratégiai cél, feladat- és időterv. Ellen-őrzési, mérés-értékelési rendszer.
Partnerek elégedettségi mérése. |
Intézményvezető,
minőségi körök vezetői, tagjai |
Folyamatos,
beválás
vizsgálat 2 évente |
A
tankötelezettség sikeres teljesítése |
Tanulói
továbbhaladás, átjárhatóság biztosításával valamennyi tanköteles tanuló eljut
az önálló életkezdéshez szükséges tanulmányok
befejezéséhez |
A
gyengébb képességű és részképesség zavarokkal küszködő tanulók tervszerű
egyéni fejlesztése a korai szűrések révén |
Igazgató |
Folyamatos |
Tehetségekkel
és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés |
Egyéni
tanulási út biztosított. Tanulmányi pályázatokon és versenyeken eredményes
szereplés. |
Differenciált,
egyéni személyiségfejlesztés, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon. |
Osztály- főnökök, szaktanárok,
napközis nevelők. |
Év
közben folyamatosan, szünidei szervezett foglalkozásokon |
Pályaorientáció,
tovább tanulás elősegítése |
Tanulók,
szülők információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya
tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanuláshoz |
Intézmények
együttműködése. Pályaválasztási tanácsadó, önismereti tesztek,
iskolalátogatások. |
Osztály- főnökök, iskolai
pályaválasztási felelős. |
Folyamatosan
5-8. évfolyamon |
Tantárgyi
értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója |
Elfogadott,
egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után. |
Tantárgyak
követelmény rendszere, a közoktatási törvény alapján. |
Igazgató, szaktanárok, tanítók. |
tanévkezdés
előtt |
Minőségirányítási
elvárások |
Sikerkritériumok, várható eredmények |
Módszerek, eljárások |
Felelősök, közre- működők |
Megvalósítás gyakorisága, határidő |
Az
intézmény minőségirányítási és mérés-értékelési rendszerének érvényesítése a
helyi gyakorlatban |
Társadalmi,
szakmai kapcsolatok szélesednek. |
Nevelési
területek számbavétele, prioritások állítása. |
Minőségi
körök vezetői, partnerek képviselői. |
Tanév
elején |
A
folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, értékelés |
Pontos
ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról. |
Szaktárgyi
és attitűd mérések értékelése. Tanórai
munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése. |
Az
ellenőrzési tervnek megfelelően, igazgató, ig.h. munkaközös-ség- vezetők. |
Bemenet,
folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban |
Napközi
otthonos és tanulószobai nevelés biztosítása a szülői igényeknek megfelelően |
Az
önállótanulási szokások megalapozása. |
Tanulási
módszerek, technikák. Ismeretbővítő szabadidős tevékenységek |
Igazgató,
ig.h., napközis nevelők |
Folyamatos |
Szabadság Sugárúti Általános Iskola
(1171. Budapest, Szabadság sugárút 32.)
Minőségirányítási
elvárások (specialitások) |
Sikerkritériumok, várható eredmények |
Módszerek, eljárások |
Felelősök, közreműködők |
Megvalósítás gyakorisága, határidő |
Emelt
szintű informatika oktatás |
Az
iskola keresettsége nő, az irányítás jól működik. |
Fejlesztő
programok |
Igazgató,
szaktanárok |
Évenként
folyamatos |
Simonyi Zsigmond Kárpát -medencei helyesíró verseny évenkénti országos döntőjének megrendezése
|
A
rangos nemzetközi verseny sikeres megrendezése |
Program-koordináció A
OM, a Magyar Tanárok
Országos Egyesülete, az Önkormányzat segítségével |
Igazgató |
Évenként |
Budapest
XVII. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a módosított 1990. évi LXV. tv.
9. § és a módosított 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a 156/1995. (12. 26.)
Kormány rendelet alapján fogalmazta meg a közoktatási intézmény alapító
okiratát.
Az
intézmény megnevezése:
Szabadság Sugárúti Általános Iskola
Az intézmény
alapítója, fenntartója:
Budapest, XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete.
Az
intézmény típusa: Általános iskola (1-8 évfolyam)
Alaptevékenység:
·
8
évfolyamos, nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó nevelés- oktatás
·
napközi
otthonos ellátás
·
iskolai
intézményi étkeztetés
·
intézményi
vagyon működtetése
Iskolánk székhelye Rákoscsaba - Újtelep,
Rákoscsaba első új települése
1908-tól törvényileg kötelezővé lett
az ingyenes népoktatás. Gondoskodni kellett az újtelepi gyerekek
iskoláztatásáról. Némely községi képviselőtestület húzta, halasztotta az ügy
megoldását, de a szülők 1910-ben erélyesen felléptek az elöljáróságnál
gyermekeik érdekében. Tovább kitérni nem lehetett, ezért képviselő-testületi
gyűlésen megalakították az ún. községi iskolaszéket.
Még 1910-ben két tantermes községi
iskolát állítottak fel, bérházakban elhelyezve.
A tanulók száma rohamosan
emelkedett, a helyzet szinte tarthatatlanná vált az alkalmatlan bérházakban.
1912-ben a képviselő-testület
elhatározta egy 4 tantermes iskola megépítését a Fasor és a Béla utca
keresztezésénél lévő nagy telekre. El is készült az új községi iskola. A négy
tantermen kívül magában foglalt egy tanítói tanács-szobát, egy könyvtárszobát,
külön építve pedig egy szoba-konyhás szolgálati lakást.
1914-től a községi iskola állami
lett.
1926-ban emeletráépítéssel igazgatói
lakással 6 tantermes iskolává bővült.
1941-ben az igazgatói lakásból 2
tantermet létesítettek.
1942-ben felépült rákoskerti iskolát
hozzácsatolták a sugárúti iskolához.
1948-ban önálló lett a rákoskerti
iskola. Az Anna utcában „fiókiskola” létesült. Először a két 4. osztály tanult
itt. Később két napközis csoport, valamint a gyakorlati foglalkozás kapott
helyet az épületben.
1954-ben bővítették ki az iskolát a
mai formájára.
1954 után az iskola létszáma annyira
felduzzadt, hogy párhuzamosan 2-3 osztályt tanított évfolyamonként. Az
elhelyezési gondok megszüntetésére átálltak a kétműszakos oktatási rendszerre.
1989-ben
az iskola létszáma ismét csökkent, így visszaállhatott az egyműszakos oktatási
rendszerre, egyben az Anna utcai épületbe az elsőosztályos diákok tanítását is
áthelyezte.
1991-ben a képviselő-testület
döntött a sugárúti iskola tornatermének és a hozzá kapcsolódó tantermeinek
építéséről. Megbízza a Polgármestert és a VoKKeM bizottságot, hogy az
építkezéssel kapcsolatos döntést készítse elő.
1992-től az iskola tanulólétszáma
ismét folyamatosan emelkedik.
1993 februárjában a
képviselő-testület megvásárolja tornaterem-építés céljából a Nyitány utca és a
Szabadság sugárút sarkán álló három telket.
1993 szeptemberében elbontják a
telkeken található épületeket.
1994. április hóban elkészül a
tornaterem és a tantermek építési terve.
1995. május, június: az iskola saját
erőből, szülői támogatással, helyi képviselők és a polgármester anyagi
támogatásával szabadtéri sportpályát alakít ki a tornaterem építésének céljára
vásárolt telkeken, valamint az üres, elhanyagolt telket lomtalanítja és
bekeríti.
1996. július 29-én engedélyezik az
építési tervet.
1997. január 16-i ülésén
felfüggeszti az építkezéssel kapcsolatos szervezőmunkát, az építmény magas
bekerülési költsége miatt, s egyben felkéri a polgármestert, új alternatívák
keresésére.
1998. június leteszik a tornaterem
alapkövét.
1999. június részleges átadják az új
épületet, a tornatermet.
2000. februárjában átadják a 4
tantermet.
200l. márciusában a felsőtér és az aula, és ezzel a
teljes épület átadásra került.
Iskolánkra
mindig jellemző volt a minőségi munkára való törekvés. Rákoscsaba lokálpatrióta
lakossága mindig figyelemmel kísérte az iskolában folyó munkát, mindig erős
elvárásai voltak az iskolával szemben. Az intézmény pedagógusai és a szülők
között rendszeres volt a kommunikáció, természetes volt a szülői igények
kérdőíves felmérése korábban is. Az intézményben rendszeres a belső
visszacsatolás, a szakmai munka értékelése, a munkatervben rögzített éves
ellenőrzési terv. A Comenius 2000 I. intézményi modell bevezetése tudatosabbá
teszi a PDCA logika alkalmazását.
Iskolánkban 2003-ban 7 fő elvégezte a „Minőségügyi
alapismeretek” – c. tanfolyamot, kétszer pályáztunk a Comenius 2000 I.
intézményi modell bevezetésének támogatására – sajnos sikertelenül – így a
bevezetését saját magunk, külső támogatás nélkül oldjuk meg.
A minőségirányítási
csoport 2003-2006 között elvégzett munkái:
Minőségbiztosítási
rendszerünk:
A
minőségbiztosítás véleményünk szerint egy folyamat, s nem lehet más a feladata,
mint egy olyan rendszer létrehozása, amely alkalmas arra, hogy az iskolával
szemben támasztott igényeket, elvárásokat teljesíthetővé alakítsa. E folyamat
tudatos, célirányos és szervezett tervezése azonban megkívánja és feltételezi,
hogy megfogalmazzuk önmagunk számára mit is jelent a minőség.
Az eddig leírtakból már érezhető volt, hogy törekszünk,
és nyitottak vagyunk új módszerek alkalmazására, a hatékonyság növelésére, az
eredményesebb munkára. Partnerek vagyunk az innovációs munkában, mert csak így
tudunk a környezet igényeinek megfelelni, hiszen az iskola számára nem lehet
fontosabb cél, mint alkalmassá válni jó minőségű szolgáltatás nyújtására.
Mindig
is az volt a célunk, hogy a képzés végére a tanulók képességeiknek, tudásuknak
megfelelően a lehető legjobb eredményt érjék el, amihez igyekszünk az optimális
feltételeket megteremteni, kielégíteni a környezet elvárásait.
Ennek
érdekében vállalkozunk:
·
az önértékelési
rendszer alkalmazására, melynek rendszere átfogja az intézménytevékenység
egészét
·
az alaphelyzet
felmérésére és a reális minősítésre
·
az iskolavezetés
és tantestület véleményének konszenzusra juttatására
·
a minőségjavítás
legközelebb elérhető céljainak meghatározására
Ezen tevékenységet nem kampányjelleggel, hanem
folyamatos feladatként kezeljük, hiszen a minőség menedzselése egy soha véget
nem érő folyamat, az iskola értékelő rendszerét, munkáját teljes körűen
átfogja. Ilyenek:
·
az iskola
filozófiájának megfogalmazása, amely stratégiai jellegű
·
az eredményesebb,
hatékonyabb munkavégzés
·
az értékelő munka
területei
Az intézményi MIP célja, hogy a
helyzetelemzés alapján stratégiai irányokat határozzon meg, és az intézmény
meglévő értékeit erősítse, illetve új értékeket hozzon létre. Célunk a munka
ellenőrzöttségének és értékelésének folyamatos fenntartása. A szervezet
önismeretének növelése, hogy a partneri igény- és elégedettségmérés a nevelőtestületet
hozzásegítse a problémák feltárásához, ezek ismeretében a megelőző jellegű és
folyamatos javításhoz.
Ezeket a célokat a minőségügyben már
általánosan használatos PDCA-ciklus logikája mentén szeretnénk megvalósítani.
Iskolánkban jelenleg folyamatban van a
Comenius 2000 I. intézményi modell kiépítése. Nevelőtestületünk elhatározása,
hogy partnerközpontú működésünket a modell előírásainak megfelelően folytatja,
ez összecseng az eddigi hagyományainkkal. Rákoscsaba környezete elvárja és
elvárta eddig is a partnerközpontú működést, a szülői együttműködésnek és
véleményalkotásnak eddig is nagy hagyományai voltak.
·
Több
évtizedes hagyományunk megőrzése mellett, partnereink igényeit és
elégedettségét biztosítani tudjuk.
A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottak
elérésére garancia az intézményben működő hatékony minőségfejlesztési munka és
a vezetők, dolgozók minőség iránti elkötelezettsége.
Alapelveink:
·
Esélyegyenlőség: Vállaljuk, hogy minden tanulónak
személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembe vevő, adekvát pedagógiai
fejlesztést, egyéni törődést, oktatást, képzést biztosítunk. Ebbe beletartozik
a tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakemberhez irányítás.
A létszámhatáraink figyelembe vételével minden jelentkezőt felveszünk, akiknek
szülei elfogadják pedagógiai elveinket
és módszereinket.
·
Nyitottság: Tantestületünk fogadóképes minden olyan
pedagógiai törekvés, kezdeményezés iránt, amely a gyermeki
személyiségfejlesztést hatékonyabbá, teljesebbé teszi, és célkitűzéseinkben
megfelel.
Iskolánkban szívesen látunk vendégül mindenkit, aki pedagógiai munkánk iránt
érdeklődik. Ugyanakkor senkinek a látogatása nem zavarhatja sem a pedagógiai
folyamatot, sem a folyamatban résztvevők érdekeit.
·
Komplexitás: Pedagógiánkban nem választjuk szét az oktatást és a nevelést. A gyerekeket
körülvevő világról minél teljesebb képet kívánunk kialakítani, ehhez a már
meglévő gyermeki világképet folyamatosan gazdagítjuk új ismeretekkel. Az
elsajátítandó ismereteket több oldalról és többféle módszerrel közelítjük meg.
Az eredményes tanulás módszereit, eszközeit, sajátos eljárásait is megtanítjuk.
A tartalmas sokszínű iskolai élettel mintát adunk a felnövekvő generáció
számára ahhoz, hogy hogyan alkossa meg jövendő sikeres, boldog életét, a munka,
a játék, a szórakozás és a tanulás harmóniáját.
A gyermekeket érő nevelési hatások (társadalmi, szülői, iskolai) összhangját
igyekszünk megteremteni, koordinálni, a negatív hatásokat ellensúlyozni a
személyiség egészséges és harmonikus fejlődése érdekében.
·
Személyközpontúság: Munkánkban törekszünk arra, hogy minden
gyermekünket saját egyéni adottságainak és képességeinek maximális
kihasználására késztessük, s ezzel együttműködő, önmegvalósító, norma- és
szabálytudattal rendelkező, szuverén, erkölcsös személyiség formálódását
segítjük.
Nevelési célok:
Sikerre vágyó, önmagát megvalósítani akaró és tudó, az
alapvető emberi normákat tiszteletben tartó ifjúság nevelése, képzése, valós
önismerettel és önbizalommal helytálló ember megalapozása az elsődleges célunk.
Kiemelt céljaink:
·
Az életkori
sajátosságoknak megfelelő képesség- és személyiségfejlesztés.
·
Nyitottságra való
törekvés, érdeklődés felkeltése a környezeti hatások iránt.
·
Hagyományőrzés és
a hagyományok megismerése iránti igény kialakítása, kiemelt tekintettel hazánk,
népünk és a világ örökségére.
·
Az egyén és a
közösség harmonikus együttélési formáinak tudatosítása, a másság elfogadása.
·
Demokratikus
jogait, kötelezettségeit megismerő, azt gyakorolni akaró és tudó diákközösség
kialakítása.
·
A természet és az
épített környezet értékeinek megismertetése, védelme szükségességének tudatos
rögzítése.
·
A
folyamatos fejlesztés készsége és képessége.
·
A
PDCA ciklus következetes alkalmazása
·
Az
iskola jogszerű, szakszerű és
eredményes működésének garanciája a minőségi munkavégzés, a tanuló
egyéni fejlődése, minőségelvű
nevelés-oktatása, a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével,
értékelésével
·
Iskolánkban
a minőség a szakmai felkészültséget, a megbízhatóságot, a felelősségtudattal
végzett feladatvállalást, a tényekre és elemzésükre alapozott tervezést és a
kiváló munkavégzésre való törekvést jelenti.
·
Fontos,
hogy tanulóinknak teljes körű iskolai ellátást biztosítsunk, hogy a délelőtti
tanórákat – az egész napos foglalkoztatás keretében – tervszerűen, egymásra
épülő tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokkal kiegészítsük, rászoruló
tanulóinknak szociális ellátást biztosítsunk, pedagógusainknak az állandóan
frissítendő, korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításához átgondolt pedagógus
továbbképzési rendszert működtessünk.
·
Pedagógiai
munkánk kiegészítéséhez folyamatosan együttműködünk a kerületi szakszolgálat
munkatársaival.
·
Iskolánk
vezetése és minden dolgozója elkötelezett a partnerek igényeinek és
elvárásainak megfelelő működés megvalósítására.
·
Szakmai
munkánk állandó szinten tartására jól működő belső értékelési rendszert
építettünk ki, amely tekintettel van az iskolai munka sajátosságaira, iskolánk
céljai közt kiemelt gyermekközpontú nevelési törekvéseinkre, fontosnak tarjuk,
hogy a nyitottság, az egymástól való tanulás jellemezze kollegáink munkáját
·
Mindehhez
arra törekszünk, hogy munkatársaink számára a minőségi munkavégzéséhez a megfelelő
környezetet és szükséges erőforrásokkal biztosítsuk.
·
Minden
munkatárstól elvárjuk:
o
a partnerközpontú
szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében felelősséggel végzett munkát
o
a
szülőkkel való együttműködés fejlődését, kiemelten a kommunikáció területén
o
a
pedagógiai programunkban, éves munkatervünkben kitűzött határidők és feladatok
pontos betartását, tanulók és szülők felé egyaránt
·
Innovációs
törekvések erősítése
·
Fontos,
hogy a döntések elemzésekre, tényekre épüljenek
·
Kétirányú
információs rendszer kiépítése
·
Hatékony
konfliktuskezelési eljárások elsajátítása
·
Különlegesen
eredményes iskolává válni:
o
produktív
iskolai légkör (rendezett környezet, problémamegoldó irányultság, egységes
tantestület) megteremtése, amelyre törekvés minden dolgozó kötelessége
o
hangsúlyos
az alapvető tanulási készségek elsajátítása
o
tanulói
előrehaladás megfelelő nyomon követése és visszacsatolása
o
kiemelkedő
vezetés (iskolai tevékenységek gyakori és személyes értékelése, ellenőrzése; a
tanárok támogatása; a megfelelő források megkeresése)
o
eredményes
oktatásszervezés és végrehajtás
o
jelentős
szülői részvétel
o
pontosan
meghatározott elvárások és követelmények a tanulók irányában
A nevelési-oktatási célok újragondolása és a tanítási-tanulási
gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudás, képességek, készségek,
attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A
nevelési-oktatási célok kijelölése oly módon kell, hogy történjen, hogy abban
kellő hangsúlyt kapjanak a kulcskompetenciák.
Cél: |
Oktatási rendszer működtetése;
kínálatának folyamatos fejlesztés |
Feladatok: |
-
Stratégiai
tervezés középtávon, a partneri igények ismeretében |
Indikátorok: |
-
A partneri igények megismerése után az igények kielégítése |
Sikerkritériumok: |
-
A partneri visszacsatolások 75% feletti elégedettséget
mutatnak |
|
|
Cél: |
Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi
oktatási-nevelési gyakorlatba |
Feladatok: |
-
Munkaközösségi
szinten átgondolt tervezés, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően |
Indikátorok: |
-
a
mérés-értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás |
Sikerkritériumok: |
-
A
célok megjelenése az éves tervezésben |
|
|
Cél: |
Differenciált tanulás növelése |
Feladatok: |
-
egyéni, személyre szabott fejlesztés növelése a
nevelőtestületnél -
hozzáadott
értékek egyénre szabott tervezése; egyéni, személyre szabott értékelés -
Módszertani
továbbképzések szervezése -
Megjelenés
az éves tervezésben |
Indikátorok
|
-
a tanórák hány százalékában folyik nem frontális
oktatás, -
a pedagógusok hány százaléka alkalmaz
differenciáló módszereket, -
a tanulók hány százalékának van egyéni fejlesztési
terve, -
az egyéni fejlesztési tervvel tanulók kompetenciái
hogyan alakulnak többi társaikhoz képest. |
Sikerkritériumok
|
-
A
tanórákon átlagosan legalább 25%-ban differenciált oktatás folyik -
A
pedagógusok 100%-a tud differenciáló módszereket alkalmazni |
|
|
Cél: |
Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység
kialakítása |
Feladatok: |
-
A
partneri igények kimutatása felméréssel -
Tevékenységek,
programok számának, kínálatának változása -
A
résztvevők számának növelése |
Indikátorok: |
-
A szabad
sáv, érdeklődésnek megfelelő hasznosítása -
Tanulmányi
versenyek, szabadidős programok szervezése |
Sikerkritériumok: |
-
A
szabadidős tevékenységekben a résztvevő tanulók számának emelkedése -
A
tanulók érdeklődésének megfelelő tanórán kívüli tevékenységek számának
növekedése |
Cél: |
Gyermeki jogok
érvényesülése |
Feladatok: |
-
A tanulói panaszok
áttekintése az elmúlt időszakban -
A szülői panaszok
áttekintése az elmúlt időszakban -
Milyen típusú tanulói,
szülői panaszok érkeztek? -
Milyen fegyelmezési
eszközöket alkalmaznak a pedagógusok? -
A dokumentált fegyelmezési
esetek (intők, rovók, üzenetek stb.) tartalmaznak-e jogsértő elemeket? |
Indikátorok: |
-
Jó, együttműködő, egymást elfogadó diák-pedagógus
kapcsolat -
Jó, együttműködő, egymást támogató
szülő-pedagógus kapcsolat |
Sikerkritériumok: |
-
A bejelentett panaszok számának csökkenése -
A bejelentett panaszok tárgyilagos, a
problémák reális feltárására törekvő megoldása |
Cél: |
Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör
kialakítása |
Feladatok: |
-
Megfelelő
képesítésű munkatársak alkalmazása -
A
hiányzó szakok betöltése pályáztatással -
A
hiányzó, pályáztatással be nem töltött szakok ellátásához továbbképzési terv
készítése -
Szakirányú
továbbképzések, szakvizsgák, korszerű technológiák alkalmazását segítő
továbbképzések (Pl.: ECDL vizsga) támogatása |
Indikátorok: |
-
Évente
legalább két nevelési értekezlet vagy testületi módszertani továbbképzés
szervezése -
A
szakos ellátást támogató továbbképzési terv készítése |
Sikerkritériumok: |
-
100
%-os szakos ellátottság a nevelőtestületben |
|
|
Cél: |
Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál |
Feladatok: |
-
Belső
pedagógiai műhely kialakítása -
Nyitottság
más intézmények tapasztalatai, módszerei felé, társintézményekkel való
kapcsolatok fejlesztése -
Pedagógiai
bemutatók, konferenciák látogatása, szervezése |
Indikátorok: |
-
Rendszeres,
szervezett módszertani továbbképzés és önképzés -
Belső
képzések |
Sikerkritériumok: |
-
Gyermek-
és partnerközpontú gondolkodás elterjedése a testületen belül -
Elégedettség,
megfelelőség a partnerek szemében -
Az
intézmény pedagógiai kultúrájának tudatos összehasonlítása a partnerek igényeivel |
Cél: |
A szervezeti
kultúra fejlesztése |
Feladatok: |
-
A
szakmai csoportmunka folyamatos fejlesztése -
A
partneri vélemények közös elemzése |
Indikátorok: |
-
Klímateszt |
Sikerkritériumok: |
-
A
felelősségteljes együttműködés, a csoportmunka javulása |
|
|
Cél: |
Az oktatás tárgyi feltételeinek
javítása |
Feladatok: |
-
A
meglévő eszközök állományának összehasonlítása a kötelezően előírt, valamint
az intézmény pedagógiai programjához csatolt eszközjegyzékben foglalt
igényekkel -
Éves
beszerzési terv készítése a költségvetésben biztosított anyagi források
alapján -
Pályázatok
rendszeres figyelése |
Indikátorok: |
-
Az
eszközpályázatok számának emelkedése -
Éves
eszközigény-leltár készítése |
Sikerkritériumok: |
-
A
rendelkezésre álló eszközök gyarapodása |
Cél: |
Intézményi szintű értékelési
rendszer működtetése |
Feladatok: |
-
Az
intézményi szintű értékelések, mérések rendszerezése -
Visszacsatolás az egyes értékelések
eredményességére vonatkozóan -
A külső mérések és a belső mérések összehasonlító
elemzése -
a
hozzáadott értékek személyre szabott elemzése -
A
mérések eredményének feldolgozását követően feladatterv készítése |
Indikátorok: |
-
az
elemzésről készült dokumentumok |
Sikerkritériumok: |
-
az
értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak,
beépíthetőek |
Cél: |
A Kiemelten kezelt tantárgyak
(matematika, magyar, informatika és az idegen nyelvek) tanításának fejlesztése |
Feladatok: |
·
Az
oktatás hatékonyságának elemzése ·
A
partneri elégedettség és igény mérése ·
Problémalista
→ intézkedési terv készítése ·
A tanítás
tárgyi feltételeinek javítása |
Indikátorok: |
·
Mérés-
és versenyeredmények |
Sikerkritériumok: |
·
Partneri
elégedettség |
Cél: |
A minőségirányítási csoport
folyamatos működésének teljes beépülése az iskolai munka gyakorlatába |
Feladatok: |
·
Minőségfejlesztési
munkaterv végrehajtása ·
Folyamatos
visszacsatolás a mért eredményekről |
Indikátorok: |
·
Munkajelentések,
összefoglalók, jegyzőkönyvek ·
Az
eredmények ismertetésének szélesebb körű nyilvánossága |
Sikerkritériumok: |
·
A
partnerközpontú testületi szemlélet kialakítása ·
A
partnerközpontú intézményi működés kialakítása ·
A
partneri elégedettség erősítése |
A
Szabadság Sugárúti Általános Iskola minőségpolitikája – az iskolavezetés
irányításával, a partnerek igényei és elvárásai, az iskola hosszú távú céljai
figyelembe vételével – az iskolai minőségirányítás rendszerének elveit jelenti.
Az intézmény
jelenleg a COMENIUS 2000 I. partnerközpontú intézményi modell szerint építi
minőségirányítási rendszerét. Jelenleg a partneri
igény- és elégedettségmérés szakaszánál tart. A további
feladatok a minőségfejlesztési munkaterv
alapján követhetők.
·
A
minőségpolitika képezi az alapját a minőségcéloknak
·
A
minőségpolitikát az intézményvezető ismerteti az alkalmazottakkal
·
Az
intézményvezető gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikai nyilatkozat minden
munkatárs számára jól láthatóan hozzáférhető legyen
·
Az
iskola tevékenységében, a partnerek körülményeiben bekövetkező változások esetén
az iskolavezetés a minőségpolitikáját módosítja, illetve annak alkalmasságát
felülvizsgálja
·
Intézményünk
minőségfejlesztésében az önkormányzat, valamint további partnereink segítő,
támogató részvétele elengedhetetlen.
·
Törekszünk
arra, hogy intézményünkben tovább fejlődjön és megerősödjön a folyamatos fejlesztés
szemlélete.
·
Célunk,
hogy az intézményünket választó tanulók és szülők elvárásainak megfelelő „szolgáltatásokat”
megtartsuk, ezek minőségét a pedagógusokkal együttműködve fejlesszük.
·
Megtartandó
értéknek tekintjük az intézményünk által kialakított sajátos arculatunkat, amelyet
a pedagógiai programunk is tükröz.
A
minőségfejlesztési rendszer KT 40. § (11) a működést, szabályozó folyamatokat,
ennek keretén belül pedig az alábbiakat;
·
a
vezetési,
·
tervezési,
·
ellenőrzési,
·
mérési,
értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit
határozza meg.
Az intézmény vezetése biztosítja:
A
vezetőség ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt
minőségfejlesztési rendszert a Szabadság Sugárúti Általános Iskola
szolgáltatásaira vezette be. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek
meghatározott munkamegosztás szerint dolgoznak, tevékenységüket négy
munkaközösség, valamint a diákönkormányzat segíti.
Minőségirányítási
rendszerünket a Közoktatási Törvény 40.§. követelményeinek megfelelően
dolgoztuk ki. A kidolgozáskor figyelembe vettük a fenntartói ÖMIP-ben megfogalmazott
elvárásait is.
Az
iskola igazgatója és vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:
Az
iskola igazgatója vállalja:
Az
iskola munkatársai felelősséget viselnek:
A Szabadság Sugárúti Általános
Iskola nevelőtestülete – némi fluktuációtól eltekintve – stabil, a szakos
ellátottság 100 %-os, a pedagógus továbbképzés rugalmas. 4 fő szakvizsgázott pedagógus van, 1 fő jelenleg készül szakvizsgára, minőségfejlesztési akkreditált
képzésben 8 fő, minőségfejlesztési
alapok és módszerek c. továbbképzésben 25
fő, mérés-értékelési képzésben 7 fő,
informatika alapképzésben 23 33 fő
vett részt. (Ez utóbbiból 13 fő tett ECDL START vizsgát, majd ez idővel + 2 fővel kiegészült, 9 fő
pedig elvégezte az ECDL vizsga mind a 7 modulját. Számítástechnikából 1 fő
alapfokú, 6 fő középfokú és 3 fő felsőfokú végzettséget szerzett.
A
külső kapcsolatok széleskörűek, működésük jó. Az éves munkaterv konkrét célokra
épül, az alapelvek megfelelnek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév
rendje szabályozott, ütemezett a rendezvények terve. Érdekegyeztető fórumok
működnek, iskolaszék van, a diákönkormányzat hatásköre tisztázott
|
Folyamat |
Felelős |
Határidő |
Érintettek |
Informáltak |
1. |
Stratégiai tervezés / Intézkedési terv
PP/ |
Igazgató |
Ötévente |
Testület |
Partnerek |
2. |
Éves tervezés |
Igazgató |
Szept. 15. |
Testület |
Véleményezők köre |
3. |
Vezetői ellenőrzés |
Igazgató |
Szept. 15. |
Testület |
Véleményezők köre |
4. |
Irányított önértékelés |
Min. vez. |
Négy-évente |
Testület |
Partnerek |
5. |
Partnerek azonosítása, igényeinek és
elégedettségének mérése |
Min. vez. |
Évente/kétévente |
Szülők, tanulók/ külső partnerek |
Érintettek |
6. |
Információ áramlás biztosítása |
A teljes iskolavezetés |
Szept. 15. |
Testület, tanulók, szülők |
Testület, tanulók, szülők |
7. |
Továbbképzési rendszer működtetése |
Igazgató |
Testület |
Márc. 15. |
Testület |
8. |
Belső értékelési rendszer (munkatársak
értékelése) |
Igazgató / helyettesek |
Évente félévkor és év végén |
Testület |
Testület |
9. |
Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) |
Igazgató / helyette-sek |
Évente félévkor és év végén |
Testület |
Testület |
10. |
Eszköz, felszerelés, épület biztosítása
(infrastruktúra) |
Igazgató |
Költségvetés tervezése |
Iskola; Lakás 17 Kft. |
Fenntartó |
|
Folyamat |
Felelős |
Határidő |
Érintettek |
Informáltak |
11. |
Gazdasági és pénzügyi folyamatok |
Igazgató |
Munka-terv szerint |
Gazd. Felelős, titkárság |
Testület |
12. |
Egyéb kiszolgáló folyamatok |
Igazgató |
Munka-terv szerint |
Gazd. Felelős, titkárság |
Testület |
13 |
Beíratás |
Alsós Ig.h. |
Minden év április |
Testület |
Testület Fenntartó Iskolaszék |
13. |
Beiskolázás |
Felsős ig.h. |
Minden év december-február |
Testület |
Testület Fenntartó Iskolaszék |
14. |
Módszertani eszköztár és kultúra |
Ig. helyette-sek |
Évente félévkor és év végén |
Testület |
Testület Fenntartó Iskolaszék |
15. |
A tanulás támogatása |
Ig. helyette-sek |
Évente félévkor és év végén |
Testület |
Testület Fenntartó Iskolaszék |
16. |
Az adott csoport előrehaladására
vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) |
Oszt.főnökök, szaktaná-rok |
Negyed-évente oszt. értkelezleten |
Oszt.főnökök, szaktaná-rok |
Testület |
17. |
A tanuló értékeléséhez szükséges közös
követelmények és mérőeszközök |
Ig. helyette-sek / mk. vezetők |
Félévente |
Testület |
Testület |
18. |
Pedagógusok együttműködése Mentorok biztosítása az új kollegák
számára |
Ig. helyette-sek |
Félévente |
Testület |
Testület |
19. |
Az intézmény működésének éves
értékelése |
Igazgató |
Évente |
Testület |
Fenntartó, Iskolaszék |
20. |
A 4; 6. osztályos továbbtanulók nyomon
követése |
Alsós, Felsős ig. helyettes |
Évente |
Testület Min. csoport |
Partnerek |
21. |
A 8. osztályosok nyomon követése |
Felsős ig. helyettes |
Évente |
Testület Min. csoport |
Partnerek |
22. |
Belső audit |
Min. vez. |
Négy-évente |
Testület |
Partnerek |
Az intézmény hosszú távú tervezése a
pedagógiai programban valósul meg. A pedagógiai programban meghatározott elvek
és célok folyamatos kontrollját az intézmény minőségirányítási rendszere
biztosítja.
Az időszakosan felmért partneri igények
és elvárások összevetésre kerülnek a pedagógiai programmal, az elemzésekre épül
az igények és elvárásokra épített célok és feladatok kijelölése, a célokra
épített intézkedési tervek az éves munkatervekben jelennek meg.
A pedagógiai program megváltoztatásának,
módosításának kezdeményezése:
·
Ha a
törvény ezt kifejezetten előírja
·
Ha a
törvényi változások ezt szükségessé teszik
·
Ha a
minőségirányítási rendszer folyamatában a partneri igények és elvárások
eltávolodnak a pedagógiai programban megfogalmazott hosszú távú céloktól.
·
megváltoztatást kezdeményezheti:
o
A
törvényi változás
o
Az
intézmény minőségirányítási csoport véleménye alapján az intézményvezetés
o
Az
intézmény minőségirányítási csoport véleménye alapján a nevelőtestület 2/3-os
többsége
o
Az
iskolaszék
A
pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának)
folyamatszabályozása: 2. sz. melléklet
Felelősségek
és hatáskörök (a
pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatához)
Lépés |
Felelős |
Érintett |
Informált |
1. |
Igazgató |
Tantestület |
|
2. |
Igazgató |
Kibővített isk. vez. |
Nevelőtestület |
3. |
Igazgató |
Támogatói kör |
Nevelőtestület |
4. |
Igazgató |
Munkacsoportok |
Nevelőtestület |
5. |
Igazgató |
Tantestület |
|
6. |
Csoportvezetők |
Munkacsoport tagjai |
Igazgató |
7. |
Csoportvezetők |
Munkacsoport tagjai |
Igazgató |
8. |
Igazgató |
Tantestület |
|
9. |
Munkacsoportok vezetői |
Tantestület |
|
10. |
Igazgató, DÖK vezető |
Iskolaszék, DÖK |
|
11. |
Igazgató |
Iskolavezetőség |
Tantestület |
12. |
Minőségi kör vezetője |
Minőségi kör tagjai |
Igazgató |
13. |
Igazgató |
Tantestület |
|
14. |
Igazgató |
Szülők, gyerekek, tantestület |
|
15. |
Igazgató |
Önkormányzat |
Tantestület |
A
folyamat célja:
A
munkaterv rövid távon meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját, a
feladatok végrehajtását, időtervezést és a felelősök rendszerét.
A
folyamat leírása és a folyamatábra: 3. sz. melléklet
A feladatokat az éves munkaterv szerint
ütemezzük és hajtjuk végre.
Az
intézmény igazgatója az éves munkatervben meghatározza, és időben biztosítja a
szükséges erőforrásokat a minőségügyi rendszer fenntartásához és működtetéséhez.
Az
iskola csak olyan programok megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik
a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
Az
egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a
jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva, a követelményeknek való
megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó
körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza
és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek
megteremtése az igazgató felelőssége.
Célok:
·
Az
álláshely betöltésére az adott lehetőségekből a legoptimálisabb pályázó
kiválasztása
·
Olyan
betanulási folyamat kialakítása és működtetése, amely biztosítja az új kollega
számára a helyi sajátosságok, hagyományok, szakmai elvárások és lehetőségek
mielőbbi ismeretét
·
Az
új munkatársak segítésére mentorok biztosítása
·
Alapvető feltétel, hogy a pályázó feleljen meg képesítési és
gyakorlati követelményeknek
·
A pályázó fogadja el az intézmény alapértékeit, nevelési-oktatási
alapelveit, hagyományait, környezetének elvárásait, a pedagógusi munkával
szemben támasztott szakmai és etikai követelményeit
·
Fontos, hogy pozitív életszemléletű, kiegyensúlyozott személyiség
legyen
·
Legyen tájékozott a pedagógiai módszerekben, és legyen nyitott az
új munkamódszerek iránt.
·
Olyan egyéb ismeretek is figyelembe vehetők, amelyek az intézmény
tevékenységében hasznosíthatók.
·
Mutasson befogadási és önművelési készséget.
·
Ha szükséges, vállaljon próbatanítást
o
Intézményvezető, az adott tagozat helyettese, szükség esetén a
munkaközösség-vezető
o
Szakmai önéletrajzban leírtak pontosítása.
o
Az álláshely betöltésével kapcsolatos munkáltatói kérdések
megbeszélése
o
A besorolással, illetménnyel kapcsolatos kérdések megbeszélése
o
A hiányzó információk megszerzése az eddig végzett pedagógiai
munkáról és a pályázó tapasztalatairól
o
A pályázó alkalmasságával kapcsolatos kérdések
o
Az intézmény alapértékeinek, nevelési-oktatási alapelveinek
értelmezése, a feladat ellátása esetén az elvárások megbeszélése
o
Az intézmény profiljának átfogó ismertetése.
o
A meghirdetett állás betöltésével járó várható feladatkörök
o
A pályázó egyéni igényeinek megbeszélése
Az új kollégák támogatására az intézmény vezetése – az adott munkaközösség-vezető
véleményének meghallgatása mellett – mentort biztosít.
Alapfeltétel:
A pályázó feleljen meg a munkakörhöz előírt képesítési
követelményeknek, fogadja el a közalkalmazotti munkaviszonnyal járó alapvető
elvárásokat
Ezen felül:
Az
új munkatárs betanulásához támogató kollégát biztosít az intézmény vezetése
Célok:
|
Feladatok |
Helye |
Felelős |
Határidő |
1. |
Az éves továbbképzési lehetőségek
közzététele (közlöny, továbbképzési
füzetek stb.) |
Tanári, könyvtár faliújságja |
Igazgatóhelyettesek |
Február 10. |
2. |
A jelentkezők kiválasztják az
érdeklődésüknek megfelelő továbbképzést |
Egyéni |
Alkalmazottak |
Február 20. |
3. |
A jelentkezések benyújtása írásban,
formanyomtatványon |
Titkárság |
Isk. titkár |
Február 20. |
4. |
Bizottsági előterjesztés az éves
továbbképzésről A bizottság tagjai:
|
Könyvtár |
Igazgató |
Március 01. |
5. |
A közalkalmazotti tanács véleményezi az
előterjesztést |
Egyéni |
KT. Elnöke |
Március 10 |
6. |
Testületi döntés az éves
továbbképzésről |
Tanári |
Igazgató |
Március 12. |
7. |
Az éves beiskolázási terv
véglegesítése, jóváhagyása |
Egyéni |
Igazgató |
Március 15. |
8. |
A támogatott továbbtanulók jelentkeznek
a megjelölt intézményekbe |
Megjelölt intézmények |
Továbbképzé-sen résztvevő kolléga |
Adott jelentkezési határidők |
9. |
Beszámolók a továbbképzésekről |
Beszámoló |
Továbbképzé-sen résztvevő kolléga |
A továbbképzés befejezése után 10. nap |
10. |
Az éves továbbképzés értékelése |
Féléves beszámoló |
Igazgató-helyettesek |
Félévzáró értekezlet |
11. |
Az eljárásrend szükség szerinti
korrekciója a tapasztalatok alapján |
Következő éves továbbképzési terv |
Igazgató |
Következő év február 10. |
Az
ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan
történik az ellenőrzési ütemterv alapján.
Az
intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. A
Közoktatási törvény megfogalmazza az iskola autonómiáját, így azt is, hogy az
iskolában folyó munka valamennyi tevékenységének felügyelője és főellenőre az
iskola igazgatója. Ellenőrzési joga kiterjed az intézmény összes
alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre.
Feladata,
hogy biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer tárgyi- és személyi feltételeit,
határidőket adjon az éves ellenőrzési munkaterv és az ellenőrzési programok
összeállítására, valamint évente – a törvény által meghatározott –
időszakonként az ellenőrzések alapján, az intézményben folyó munkát, az
alkalmazottak munkáját értékelje.
Olyan értékelési rendszer kialakítása,
amely minden intézményünkben dolgozó alkalmazott által ismert és elfogadott,
mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik,
amelyben világosan megfogalmazottak az elvárások és a megfelelőség kritériumai.
·
Intézményünkben
minden feladat, minden tevékenység – így a belső ellenőrzés is – a tanuló
fejlődését, közösségi nevelését, tudásának gyarapodását kell szolgálja
·
Az ellenőrzési
- értékelési rendszer fejlessze a dolgozók önértékelési képességét, hogy az a
fejlődést, az igényes munkavégzést segítse
·
Segítse
elő az egyéni szakmai önmegvalósítást, hogy minden dolgozó tehetsége és
képessége szerint járulhasson hozzá a testület szakmai munkájához
·
Hangolja
össze az egyéni és szervezeti célokat.
·
Segítse
a belső kommunikációt.
·
Javítsa
a probléma- és konfliktuskezelést
·
biztosítsa
az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű
információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak
színvonaláról
·
jelezze
a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai,
gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat,
hiányosságokat, mulasztásokat
·
segítse
a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az
intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi
és munkaügyi működését
·
megszilárdítsa
a belső rendet és fegyelmet
·
vizsgálja
az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a
selejtezés és egyéb zárlati tevékenység helyességét
·
Konkrét,
elemezhető adatokkal biztosítsa a minőségi munka folyamatosságát, a PDCA logika
érvényesülését
Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.
A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes intézményvezető-helyettest.
Az intézmény működésének alapvető
jogszabályi háttere
• 1992. évi
XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)
• 1992. évi
XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
• 1992. évi
XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.)
• 1993. évi
LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)
• 1993. évi
XCIII. törvény a munkavédelemről
• 1996. évi
XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről és a
tűzoltóságról
• 2000. évi
XXV. törvény a kémiai biztonságról
• 5/1993.
(XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról
• 11/1994.
(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 30/1996.
(XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
• 35/1996.
(XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
• 277/1997.
(XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és
kedvezményeiről
• 217/1998.
(XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről
• 25/2000.
(IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
• 44/2000.
(XII. 24.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
• 37/2001. (X.
12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati
feladatairól
Az intézmény rendelkezik a működéshez
szükséges hatósági engedélyekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott
követelményeket.
Iskolánk feladatai törvényes, szakszerű
végrehajtásának alapdokumentumai a törvényi előírások, miniszteri rendeletek,
valamint a helyi önkormányzat vonatkozó rendeleteire és az alapító okiratra
épülő belső szabályozódokumentumok; a Pedagógiai Program, az Intézményi
Minőségirányítási Program, az SZMSZ és mellékletei, a házirend, valamint az
egyéb, belső irányítással kapcsolatos szabályzatok, stb.
E szabályozók törvényi megfelelőségét az
iskolavezetés folyamatosan áttekinti, átvizsgálja.
A megvalósítás feltételeinek biztosítása
az intézmény működési folyamatainak ellenőrzésével történik.
Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik
arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok,
különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény
belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai
megismerjék és betartsák.
A külső és belső jogi szabályozók
betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményünkben:
1. Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a
jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos
figyelemmel kísérése. (Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó rendszeres belső
ellenőrzése).
2. Másrészt az intézmény igazgatója az
érdekképviseleti fórumok – Iskolaszék, szakszervezet, közalkalmazotti tanács,
DÖK, – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának
biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.
·
A
tanév elején a pedagógus a tanévre szóló, osztályokra lebontott tanmenetet
készít, ez. a dokumentum a tanórákon végzett munkája értékelésének kiindulási
pontja. A tanmenetnek összhangban kell lennie az iskola helyi tantervével.
·
Az igazgató és
helyettesei a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tanévi ellenőrzési tervet
készítenek, melyben feltüntetik a pedagógusoknál esedékes óralátogatások várható
időtartamát és szempontjait.
·
Az igazgató
és/vagy a tagozatot felügyelő helyettese jogosult bejelentés nélkül is órát
látogatni.
·
Minden
óralátogatást a látogatást végzők és a tanító pedagógus részvételével – előre
egyeztetett időben – értékelés követ. Az óralátogatásról írásos dokumentum
készül.
·
Félévkor és év
végén a pedagógus, tanévi munkájáról, pedagógiai céljairól, eredményeiről,
tapasztalataira épülő további terveiről írásos beszámolót készít.
·
Az igazgató, és
az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető(k) folyamatosan figyelemmel
kíséri(k) és ellenőrzi(k) az iskolában folyó tanórán kívüli munkát, az
óralátogatások rendjével azonos módon.
·
Munkafegyelem
·
Módszertani
kultúra
·
Elhivatottság
·
Szakmai
színvonal, felkészültség, önképzés
·
A
pedagógiai programban megfogalmazottak következetes megtartása
·
Megfelelés
a pedagógiai etika elvárásainak
·
Kapcsolattartás
o
Tanár
– diák kapcsolat minősége
o
Tanár
– szülő kapcsolat minősége
o
Munkatársi
kapcsolat minősége
o
Konfliktuskezelés
·
A tanítványok ismerete
·
Ellenőrző, értékelő munka
·
Tanórán kívüli tevékenység
·
Adminisztráció
·
Osztályfőnöki
feladatok végrehajtásának minősége (osztályfőnökök esetében)
·
Felelős
vezetői magatartás (vezetők esetében)
·
Eredményes
felkészítés tanulmányi versenyekre, tehetséggondozás
·
Magas
pedagógiai hozzáadott-értékeredmények (mérési eredmények)
·
Pozitív
gondolkodás érvényesülése
·
az
igazgató – mint a munkáltatói jogok gyakorlója – ellenőrzi a pedagógusok
munkavégzésének idejét, pontosságát, körülményeit a jogszabályokban előírt
módon.
·
Rendszeresen
ellenőrzik a pedagógusok adminisztratív tevékenységét
·
Az
intézményvezetés félévkor és a tanév végén értékeli az iskolai munkafegyelmet
és az iskolában végzett adminisztratív munka színvonalát.
·
Szakmai felkészültség, önképzés
·
Ellenőrző, értékelő munka
·
Szűk munkaköri kötelességén kívüli tevékenység
·
Munkafegyelem és a munkához való viszony
·
Részvétele a közösség alakításában
·
Konfliktuskezelés
·
Kapcsolattartás
·
Önértékelés.
Az ellenőrzés, mérés, éves munkaterv
alapján folyik, havi lebontásban: A pedagógiai munka ellenőrzéséhez kapcsolódik
az irodai adminisztráció, a technikai dolgozók folyamatos ellenőrzése, valamint
a havi bontásban előírt állandó feladatok rendszeres ellenőrzése. Az
ellenőrzési tervet minden évben a területükért felelős igazgatóhelyettesek
véleményének meghallgatásával az igazgató készíti el, és a munkatervvel a
nevelőtestület hagyja jóvá.
A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy
az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra
épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat.
A
szabályozás tartalmazza a munkatársak a pénzjutalom, magasabb szintű
elismerések, címek adományozása, stb. eljárásrendjét.
1.a)
A szakmai minőségi munka:
1.b)
A szakmai munkához kapcsolódó egyéb feladatok:
2.)
Az odaítélés módja:
3.)
A javaslattevők köre és a javaslattétel módja:
4.)
Javaslatra jogosultak köre:
Területek |
Az értékelés
módjai |
Értékelést végzi |
Sikerkritérium |
1.1.
FELTÉTELRENDSZER
|
Adatbázis
Önértékelés Éves
statisztikai elemzések |
Kétévenként Igazgató,
gazdasági felelős. |
2008-ra
az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak |
|
A partneri
igényfelmérés értékelésének megküldése a fenntartóhoz Adatbázis Önértékelés |
Kétévenként Minőségbiztosítási
szervezet |
Elvárásoknak
megfelelés |
|
Pénzügyi
előírások alapján Adatbázis
Önértékelés |
Évenként Gazdasági
felelős. |
Önköltség
csökkentése |
|
|
|
|
1.2.
HUMÁN TÉNYEZŐK
|
Önértékelés Továbbképzések
célvizsgálata |
Évente
(féléves beszámoló) Igazgatóhelyettesek |
Maximális
szakos ellátás, szakvizsgások
számának növelése. |
Területek |
Az
értékelés módjai |
Értékelést
végzi |
Sikerkritérium |
|
Az
intézményi mérések mellett külső szakértőtől megrendelt szakmai ellenőrzések
a mindenkor rendelkezésre álló források (pályázat, képviselőtestületi döntés)
függvényében A
pedagógiai mérés-értékelés országos rendszerébe való bekapcsolódás Tesztek,
feladatlapok Önértékelés Adatbázis |
Évente
(féléves, év végi beszámolók) Munkaközösség
vezetők Külső
szakértők Osztályfőnökök |
Tanulmányi
átlagok megőrzése, Hozzáadott
értékek kimutatása Iskolai
tanulási attitűd, feladatiránti elkötelezettség növelése |
1.3.
SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS
|
Törvényességi
ellenőrzés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett mérések
értékelésének megküldése a fenntartónak Magasabb
vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén |
Kétévenként Igazgató |
Pozitív
ellenőrzési tapasztalat |
|
Önértékelés Az
intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára
vonatkozó mérés- értékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak |
Kétévenként Igazgató, Minőségbiztosítási
szervezet |
A
Klímateszt legalább 70%-os elégedettséget mutat |
Területek |
Az
értékelés módjai |
Értékelést
végzi |
Sikerkritérium |
|
Önértékelés Tesztek,
feladatlapok A
tanév kiemelt vezetői ellenőrzési
szempontja |
Évente Igazgató,
Munkaközösség
vezetők |
|
Önértékelés,
irányított önértékelés
Folyamatát Lásd
az 1. sz. mellékletben
A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy
gyengén motivált tanulók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy,
ahogyan tanítják őket. Nem mindegy, hogyan történik a tanuló értékelése az
iskolában, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy
éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását,
így magatartásmódosító erővel rendelkezik.
A
megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő
információja igazságos, érvényes és megbízható-e.
A tanulói
teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktató nevelő
munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, témazáró minősítés
rendszere évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes
ismertetése a tantárgyi programok feladata.
Az ellenőrzés során az életkori és szaktárgyi lehetőségek
figyelembevételével a szóbeliség és írásbeliség 50-50%-os arányának elérése
kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a folyamatos szóbeli ellenőrzésnek és
értékelésnek.
Az értékelés folyamata
–
Diagnosztikus
–
Formatív
/folyamat közbeni/
–
Szummatív
Az értékelés funkcióit gazdagítja a
értékelés-mérés viszonyítási alapjának kérdése.
–
normaorientált
–
kritériumorientált
-
egyidejűség
-
mérő
biztosok ® nem érintettek a felmérésben, felügyelik
a mérés szakszerűségét,
-
adatlapok
sorszámozása (adatvédelem),
-
feladatlapok
javítása, értékelése
-
adatrögzítés:
minél kevesebb munkával kerüljön számítógépbe (SPSS, Excel, szövegszerkesztők),
javításnál rögzítsük az eredeti anyagot,
-
adatok
egyesítése,
-
azonos
teszteket azonos módon rögzítsünk,
-
hiányzó
adatok kezelése ® hibakód
bevezetése.
-
feladatok
értékelése: pontok, súlyozás, összes pontszám
Pedagógiai
értékelési rendszer szerkezete:
-
A tanulók
ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (formatív
vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres
ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és
írásban
-
témazáró
értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus)
-
félévi
és év végi minősítés, (döntően diagnosztikus)
-
év
végi vizsga (szummatív)
A
formatív és diagnosztikus értékelés feladata a tanulási hibák és nehézségek
differenciált feltárása a tanulás hatékonyságának javítása. Elsősorban
tudáselemekre irányul, ezért szerepe az értékelési rendszer első két elemében
jelentősen. A szummatív értékelés lezáró-minősítő, szelektív funkciója miatt az
értékelési rendszer utolsó elemében válik dominánssá.
A pedagógiai
értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz
egyénre szólónak kell lennie. Az értékelési funkciók megfelelő alkalmazásával
elérhető, hogy a tanár egyszerre legyen szigorú és objektív a szummatív
értékelésben, illetve türelmes, megengedő a más (formatív) értékelésben.
A
pedagógiai értékelés súlypontjai:
A pedagógiai értékelés célja:
Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő
személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az
önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása.
A pedagógiai értékelés alapelvei:
Ahhoz,
hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a
tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit.
Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.
A pedagógiai értékelés lehetőségei,
területei:
A további elemzések részletes
háttérváltozókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki:
Értékelés a napköziben:
A tanulók értékelése a napköziben:
Az egész napos nevelés terén egyre nagyobb
a jelentősége a napközinek a tanulók személyiségének megismerésében,
képességeik fejlesztésében. A napközis nevelői munka csak az osztálytanítókkal
és a szülőkkel együttműködve lehet hatékony és eredményes. Ezért szükség van a
napköziben is egy sokoldalú, a legfontosabb területeket átfogó érékelésre,
amely tájékoztatást ad mind a tanítónak, mind a szülőknek az addigi
eredményről, pozitívumokról, hiányosságokról és hibákról.
Az értékelés elsősorban építő és dicsérő
kell, hogy legyen, de nem szabad elhallgatni a hibákat és a hiányosságokat sem.
Ezért az értékelésünket úgy kell megterveznünk és kiviteleznünk, hogy a tanulók
felé mindig a pozitívumokat vetítsük ki. Az értékelésnek rendszeresnek,
folyamatosnak és egymásra épülőnek kell lennie. Az értékelés több lépcsős formában valósul meg.
Az értékelési lapot év elején beragasztjuk minden napközis
tanuló üzenőjébe.
Féléves
értékelés |
Kékkel
aláhúzva |
Év
végi értékelés |
Pirossal
aláhúzva |
Napközis szöveges
értékelés: 9. sz. melléklet
Nevelő-oktató tevékenység
értékelése
|
Mit mérjünk?
területek |
Ki mérje? |
Mikor? |
Eszközök/ módszerek |
Indikátorok (Mi mutatja meg az eredményt?) |
Tájékoztatás jóváhagyás |
Intézkedés mérés előtt és után |
1. |
Tartalmi
tevékenység: |
|
|
|
|
|
|
1.1. |
Tantárgyi
anyag magyar matematika idegen nyelv informatika |
OKÉV mérések
alapján az intézmény Iskolai munkaközösség |
Évente májusban |
Feladatlapok |
Követelményrendszer (differenciálási szempontok)
Pedagógiai programból képzett indikátorok |
Az intézmény
munkakö-zösségi és vezetői szinten értékeli a méréseket |
Az OKÉV méréshez
tanfolyam elvégzése, mérés után az eredmény ismeretében elismerő vagy javító
intézkedések |
1.3. |
Formai tevékenység: Felszereltség
/ eszközellátottság
mérése |
Külső szakértő |
Évente ütemezés
teljesítésének felülvizsgálata |
Törvény, eszköznorma
rendelet, eszköznorma
terv |
Előírásokhoz
való viszonyítás ütemtervhez
való viszonyítás |
Igazgatóhe-lyettesek |
Mérés előtt,
mérés után: a fenntartó tájékoztatása |
Időpont |
Területe |
Alsó
tagozat |
Felső
tagozat |
2004/2005.
tanévtől minden évben |
Olvasás-szövegértés Helyesírás Matematika |
3. évfolyamon 3. évfolyamon 3. évfolyamon |
6. évfolyamon 6. évfolyamon 6. évfolyamon |
2005/2006.
tanévtől minden évben |
Informatika Idegen nyelv |
3. évfolyamon Ø |
6. évfolyamon 6. évfolyamon 6. évfolyamon |
2006/2007.
tanévtől minden évben |
Idegen nyelv |
Ø |
6. évfolyamon |
2007/2008.
tanévtől minden évben |
Idegen nyelv Pedagógiai és
Nevelési Program beválása-elégedettség mérés |
Ø |
6. évfolyamon Minden partner |
Az évente azonos
évfolyamon végzett vizsgálatok lehetővé teszik a trendvizsgálatot
Tanév |
2005/2006 |
2005/2006 |
2006/2007 |
20007/2008 |
20008/2009 |
|
|||||
Mérés |
Tanév eleje |
Tanév vége |
Tanév eleje |
Tanév vége |
Tanév eleje |
Tanév vége |
Tanév eleje |
Tanév vége |
Tanév eleje |
Tanév vége |
|
|
|||||||||||
1
osztályos képesség-mérés |
1. |
|
1. |
|
1. |
|
1. |
|
1. |
|
|
Idegen
nyelv |
|
6. |
|
6. |
|
6. |
|
6. |
|
6. |
|
Szociometria
felmérő (Ajánlott) |
A
képzési szakaszok elején |
|
A
képzési szakaszok elején |
|
A
képzési szakaszok elején |
|
A
képzési szakaszok elején |
|
A
képzési szakaszok elején |
|
|
Matematika
(Ker.) |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
3, 6. |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
Nyelvtan,
helyesírás (Ker.) |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
3, 6 |
|
Szövegértés |
6. |
3,
6. |
6 |
3, 6 |
6. |
3,
6 |
6 |
3, |
6 |
3,
6 |
|
Fő
tantárgyak eredményeinek összehasonlítása a tantárgyi átlaggal |
2-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
|
Testnevelés,
fizikai állapotfelmérés |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
1-8 |
|
Keresztmérés
magyar, matek, term.ismeret |
2-4 |
|
2-4 |
|
2-4 |
|
2-4 |
|
2-4 |
|
|
Országos
mérések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iskolánkban az a cél, hogy minden
tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és
testi fejlődésében. Biztosítjuk a lehetőségeket, hogy megtalálják maguk számára
a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat.
Az egymás megértésére, elfogadására megbecsülésére nevelés nevelőtestületünk
egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete vezérli
mindennapi életünket. A jó hangulat, az eredményes nevelés-oktatás egyik
feltétele az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása.
Az ellenőrző tevékenységünk az ismeretek
és készségek értékelésén túl folyamatosan minősíti tanulóink képességeinek,
teljesítményeinek, magatartásának, szorgalmának, egész személyiségének
fejlődését.
Értékelésünk:
Belső értékelési rendszerünkben
elsősorban a folyamatos értékelést valósítjuk meg a szakaszos témák utáni
méréssel kombinálva.. A folyamatmérésekkel tudjuk nyomon követni a tanulók
fejlődését, tudjuk felismerni azokat a területeket, ahol korrigálásra van
szükség. Az évelejei tájékozódó felméréseket
érdemjegyekkel nem minősítjük.
Nagyobb tantárgyi egységek után témazáró
dolgozatot íratunk. A szóbeli és az írásbeli feleltetés lehetőségével azonos
arányban élünk, bár ezt tanulónként differenciáljuk. (Pl.: dislexiás
gyerekeknél nagyobb arányban élünk a szóbeli feleltetés lehetőségével.)
A tanév végén minimumszint felmérést
végzünk magyar, matematika és az idegen nyelv tantárgyakból a gyengén álló
tanulóknál.
A nagyobb tantárgyi egységek, témák lezárása után a
tanuló teljesítményét érdemjeggyel értékeljük. Tantárgyanként a heti 1-2 órás
tantárgyaknál havonta legalább egy, a heti 2-nél több órás tantárgyaknál
havonta legalább 2 osztályzat megszerzését biztosítjuk. Lehetőséget adunk
tanulóinknak az érdemjegyek javítására is.
Folytatjuk a néhány éve bevezetett mérési rendszert: 1-8.
osztályig a hangos olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás felmérését, valamint
készségszint mérést végzünk matematika tantárgyból és helyesírásból is.
A tanulók teljesítményéről a szülőket (gondviselőt) a
tájékoztató füzet, ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatjuk.
Negyedévente osztályozó értekezletet
tartunk a magatartás és a szorgalom értékelésére, továbbá lehetőséget adunk a
tanulmányi, gyermekvédelmi és egyéb problémás esetek megbeszélésére.
Félévkor és év végén értékeljük a tanulók tantárgyankénti
összteljesítményét.
Érdemjegyeink súlya a szorgalmi
feladatok, a szóbeli és írásbeli feleletek, gyűjtőmunkák, házi dolgozatok valamint
a témazáró, féléves és éves dolgozatok esetén: Az érdemjegy kerekítése az
eredmény irányába mutat.
Számonkérés
módja |
Az
érdemjegy színe |
Szorgalmi
feladatok, memoriter (vers), gyűjtőmunka, szóbeli feleletek |
Kék színű jegy |
házi dolgozat,
írásbeli feleletek („röpdolgozat”) |
Zöld színű
jegy |
Témazáró
dolgozatok |
Piros színű
jegy |
Féléves és
éves szintű felmérő dolgozatok |
%-os értékelés |
Tanulóinknak – kivétel a törvény
által előírt 1-3. osztály, illetve a 4. osztály 1 félév eredményét – a
tantárgyakban elkért teljesítményét (előzetes felmérések alapján) továbbra is
hagyományos módon, érdemjegyekkel (5=jeles, 4=jó, 3=közepes, 2=elégséges,
1=elégtelen) osztályozzuk. A kimagasló teljesítményeket tantárgyi dicsérettel
értékeljük. A minden tantárgyból kiemelkedő eredményű tanuló általános
dicséretet kap, ez minden évfolyam tanulójára érvényes.
Félévkor és év végén (kivéve az 1-3. osztályosokat és
a 4. osztály első félévét) bizonyítványt állítunk ki, ezekben az időpontokban
minden tanulót osztályzattal értékelünk.
A tanév végén az egyes tantárgyakból adott értékelések,
osztályzatok, és a törvényi előírások figyelembevételével a nevelőtestület
határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról. Felsőbb osztályba – kivétel az 1-3.
osztály – az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges
osztályzatot szerzett. Aki egy vagy két tantárgyból elégtelenminősítést kapott
javítóvizsgát tehet. Kettőnél több elégtelen osztályzat esetén a tanulónak évet
kell ismételni. A javító-, osztályozó-, és különbözeti vizsgát a tantestület
tagjaiból szervezzük.
Jutalmazási- és büntetési
rendszer
A magatartás és szorgalom
értékelését nem lehet objektíven felmérésekkel megállapítani, ezért
minősítésükhöz az iskola helyi jutalmazási és büntetési rendszerét,
magatartási, szorgalmi normatíváit használjuk.
Dicséret:
(Lehet
szóbeli, írásbeli, osztályközösség, iskolai közösség előtti.)
Anyakönyvbe,
bizonyítványba való bejegyzés, ezüst- és aranykönyvbe bevezetés:
·
Nyolcéves kitűnő
tanulmányi eredmény és példás magatartás, szorgalom esetén
Igazgatói
dicséret:
·
Kiemelkedő
tanulmányi munkáért
·
Iskolai szintű
teljesítmény kiváló teljesítéséért
·
Iskolán kívüli
magas szintű nemes cselekedetért
Nevelőtestületi
dicséret:
·
Félévkor, év
végén példamutató magatartásért, szorgalomért, tanulmányi munkáért
Osztályfőnöki
dicséret:
·
Példás
magatartásért, szorgalomért, megbízatások példás teljesítéséért
·
Szorgalommal
bekövetkezett és tartósnak látszó jelentős javulásért
Nevelői
dicséret:
·
Egyes
tantárgyakból kimagasló eredmény eléréséért
·
Napköziben
tanúsított példás magatartásért, szorgalomért
Büntetés:
(Lehet
szóbeli és írásbeli.)
Szaktanári
intő:
·
Sorozatos
elégtelen feleletért, ha hanyagság miatt van
·
Órai, napközis
munkát zavaró magatartásért
Osztályfőnöki
intő:
·
Az iskola
munkarendjének sorozatos megszegéséért
Osztályfőnöki
rovó:
·
Olyan
magatartásért, amely súlyossá válható jellemhibából ered
Igazgató
intő:
·
Olyan vétségért,
amelyért már osztályfőnöki rovót kapott (súlyosabb esetben az előző fokozat
elhagyható, javasolt rossz magatartás minősítése)
Igazgatói
rovó:
·
Sorozatos
jellemhibából adódó súlyos vétségekért. (javasolt rossz magatartás minősítése)
(Mindezeket
megelőzhetik a szóbeli és írásbeli figyelmeztetők)
Magatartási
normatívák
·
-Szépen,
kulturáltan beszél
·
-Viselkedése
tisztelettudó, udvarias, türelmes
·
-Tiszteli és
segíti társait, valamint az osztály- és iskolaközösségét
·
-Iskoláshoz
méltóan öltözködik, jelenik meg, (haj-, köröm-, arc-, és szemfestés nélkül jár
iskolába, ruházata szerény, nem ízléstelen), ruházatát, környezetét rendben
tartja
·
-Tudatosan
alkalmazza, következetesen betartja az iskola házirendjét
·
-Csak betegség,
vagy komoly ok esetén hiányzik
·
-Iskolán kívül, nyilvános
helyen is betartja a kulturált viselkedés szabályait
·
-Pontosan érkezik
az iskolai foglalkozásra
Példás:
Ha
a normákat maradéktalanul, mindig betartja.
Jó: Néha
vét a követelmények ellen.
Változó: Gyakran
figyelmeztetni kell.
Rossz: Tudatosan megszegi a magatartási
normákat, másokat is zavar, veszélyeztet viselkedésével.
A
szorgalom normatívái:
Példás: Ha
órákon aktív. Felszerelése, házi feladata nem hiányzik. Szorgalmi feladatot
szívesen vállal. (Előadások tartása, szervezése, sport- és kultúrtevékenységek,
beteglátogatások, tablók, faliújságok készítése, stb.)
Jó: Órákon
aktív, szorgalmi feladatot általában vállal. Felszerelése, házi feladata nem
hiányzik. Kisebb szakirányú feladatokat végez. Egy-egy tantárgyból többre is
képes lenne.
Változó: Az
órákon passzív. Felszerelése, házi feladata többször hiányos. A kötelezőn felül
feladatot nem vállal. Tanulmányi eredménye képessége alatt áll. Nem érdeklődő,
az órai munkában való részvételre figyelmeztetni kell.
Hanyag: Tanulmányi
eredménye jóval a képessége alatt áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. Házi
feladata gyakran hiányzik, az órai munkában nem vesz részt.
Oktatási céljaink
megvalósításának időbeli határai:
·
A tanulás iránti
igény felkeltése –2. évfolyam, folyamatos
·
Önálló tanulási
technikák elsajátítása –4. évfolyam, új tantárgy esetén egy év
·
Érdeklődési kör
kiszélesítése –folyamatos
·
Az ismeretek
befogadó készségének kialakítása –4. évfolyam, folyamatos
·
A könyv, mint
információhordozó megszerettetése- folyamatos
·
A kutatómunkákhoz
való igény felkeltése – 3. évfolyam (TDK)
·
Logikus
gondolkodás technikájának kialakítása – 6. évfolyam folyamatos
·
Differenciált
fejlesztés, „kéttanáros” módszer – folyamatos
·
Továbbtanulásra
való felkészítés – folyamatos, ill. a 4. 6. és 8. évfolyam félév
Nevelési
céljaink megvalósíthatósága döntően folyamatos, de egyes elemei teljesíthetők
adott életkori szakaszon. Ez esetekben is további folyamatos nevelői
erősítésre, hatásra van szükség.
Nevelési céljaink
megvalósításának időbeli határai:
·
képesség- és
személyiségfejlesztés – folyamatos
·
nyitottságra való
törekvés, érdeklődés felkeltése –4. évfolyamtól folyamatos
·
hagyományok
megismerése, hagyományőrzés – 4. évfolyamtól folyamatos
·
egyén és közösség
együttélése – folyamatos
·
másság elfogadása
– folyamatos
·
demokratikus
jogok és kötelességek ismerete 6. évfolyamtól folyamatos
·
jogokat,
kötelességeket gyakorolni tudó diákközösség kialakítása – folyamatos
·
környezet
megismerése, védelme – 4. évfolyamtól folyamatos
·
alapvető
viselkedési normák gyakorlása 2. évfolyamtól folyamatos
Az intézmény eredményességi
mutatói, (sikerkritériumok):
A Szabadság
Sugárúti Általános Iskola programja hosszú távra készített koncepció, de nem
nélkülözheti a folyamatos – mely egyben szakaszolt - felülvizsgálatot.
Amennyiben változnak a környezeti elvárások, úgy módosítani kell a kitűzött
célokat és azok megvalósítási formáit. A belső ellenőrzés és értékelés
rendszere mindezeket folyamatosan figyelemmel kíséri, mert nem a programoknak,
hanem az intézményben folyó munkának kell eredményesnek lennie. Elsősorban az
eredményességet minősítő alapvető tényezőket figyeljük.
·
Fontos szempont,
- mely egyben minősítő erejű is -, az iskola keresettsége, a tanulólétszám
alakulása. A tanuló létszámemelkedés jelezheti, hogy az iskola jó úton jár,
működik a belső ellenőrzés és a program hatékony.
·
A tanulmányi
eredményesség diákjaink ismeretszintjének kívánatos emelkedését és az elvárt
továbbtanulási eredmények, megvalósulását követeli meg. A tanórai és azon
kívüli munka minőségét, az ellenőrzés hatékonyságát tükrözi annak tartóssága,
illetve változása.
·
Nevelőtestületünk
számára kiemelt tényező diákjaink hangulata. Fontos, hogy szeressenek iskolába
járni, jó hangulatban éljék tanulóéveiket, mert ez egészséges doppingként hat
tanulmányaikra is.
·
A szocializációs
mutatók előrevetítik, hogy a ránk bízott gyermekek miként állják meg helyüket
az ifjú- és felnőttkorban. Jól működő mikro- és makro közösségek elemeiből épül
fel diákságunk, melyben a viszonyrendszernek kell harmonikusan funkcionálnia.
Nevelőtestületünk felelőssége is, hogy az egyén és a környezete egymás erősítve
legyen képes tevékenykedni.
·
Az iskola
fegyelmi helyzete megfelelő, melynek megőrzése, javítása minden gyermeknek és
felnőttnek kötelessége. Az esetleges deviancia, nagyobb fegyelemsértések,
hiányzási mutatók romlása veszélyeztetné a program megvalósítását, csökkentené
az iskola eredményességét.
·
A működést
döntően befolyásolja a környezet megítélése, mely kihat a keresettségre. Fontos
a hatékony és egyben objektív tájékoztatás folytatása, a külső szervekkel és a társadalmi
környezettel való kapcsolattartás. Amennyiben kevés az eredmények formális
bemutatása, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az informális lehetőségek
kiaknázására.
·
Meghatározó elem
a tanár-diák partnerkapcsolat. E területen az intézményesült formánál
fontosabbnak tartjuk a mindennapi kapcsolattartást, az egymás iránt
megnyilvánuló érzékenységet. Kölcsönösen kell törekedni a felmerülő problémák
megoldására.
·
Kapcsolatrendszerünk
része a szülőkkel folytatott párbeszéd, melyben segítenek azon szervezetek,
ahol a szülői oldal is hivatalos formában megnyilvánulhat. Ugyanakkor a korábbi
gyakorlatnak megfelelően a szülő-tanár kapcsolatteremtés egyéb formái is tovább
élnek.
·
A hatékony
információs rendszer jelzi a program megvalósításának minden fázisában az elért
eredményeket és az esetleges gátló tényezőket. Iskolánk nemcsak a külvilág felé
nyitott, hanem befelé is. A szükségesen fennálló hierarchia mellett a
kollegiális viszonyok teremtik meg a felkészültség és a rátermettség mellett a
nevelő- oktató munka hajtóerejét.
·
Az iskola
vezetésének napi szinten kell követni a program megvalósítását. Megfelelő
irányítási rendszer működtetésével, az ellenőrzés tapasztalataival és az
információk, feldolgozásával avatkozik be a helyi nevelési-oktatási tevékenység
folyamatába. Az irányítási rendszer működésének kontrolját a fenti tényezők
adják.
·
Az iskola
eredményességének tényezői kölcsönhatásban állnak. Meghatározó erővel bírnak
benne a tanulók, szülők, pedagógusok, külső környezet és a fenntartó.
Félévkor és tanév végén általában tantárgyanként egy-egy
osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Osztályzatok:
kitűnő (csak tanév végén) - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2)
-elégtelen (1).
Ez alól kivétel (Ktv.70.§.) (3) „az első–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a
negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a
tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra
szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a
szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a
tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az
azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.”
A szöveges minősítés
alapelvei:
A szöveges értékelés tartalma
A szöveges
értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése a tantervi követelmények alapján.
Felsoroljuk,
hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak
még hiányosságai.
Feltárjuk a
tanuló képességeinek, készségének fejlődését /pl.: figyelem, megfigyelő
képesség, kreativitás, stb./
Tájékoztatjuk a
tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról /pl.: érdeklődés, aktivitás,
szorgalom, kitartás, stb./
Kitérünk a
tanuló szociális kapcsolatainak alakulására /viselkedés, együttműködés,
vitakészség, stb./
Megfogalmazzuk,
hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben,
munkaformákban / önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás,
szervezés, alkalmazkodás, stb./ Végül irányt mutatunk a továbbfejlődéshez.
Tantárgyi értékelés
Szempontsor a szöveges
értékeléséhez
1. Érzelmi életének jellemzői
2. Társas kapcsolatainak jellemzői
figyelem
·
megfigyelőképesség
: tartóssága, terjedelme
gondolkodás
·
tananyag
megértése
·
összefüggések
felismerése, alkalmazása
·
önálló
probléma- megoldási képességének fejlettsége
·
azonosító
és megkülönböztető képessége
emlékezet
4. Tanulási technikák fejlettségének,
szintjeinek értékelése
5. Kommunikáció és olvasási képességek
értékelése
6. Írás, íráskészség értékelése
7. Számolási és matematikai képességek
értékelése
8. Művészeti és mozgásos tevékenységek
értékelése
A
szöveges értékelés tervezete 1-4. évfolyamra a 4-8. mellékletben látható
Nevelőtestületünk – a
közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői
szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli
·
az
intézményi minőségirányítási program végrehajtását
·
az
országos mérés, értékelés eredményeit
figyelembe véve a tanulók
egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.
Az
értékelést először a 2008/2009. tanévre vonatkozóan, ezt követően évente
végezzük el.
Az értékelés alapján –
szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével az
intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai
eredmények közelítenek egymáshoz.
Az intézményvezető feladata,
hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt
intézkedéseket megküldje a fenntartónak.
A
javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó
az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a
helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
Amennyiben a fenntartó
intézkedési terv készítésére szólít fel azért, mert az országos mérési,
értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített
minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük.
Az intézkedési terv készítése
során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az
intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések
megállapításait.
Nevelőtestületünk – a
közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői
szervezet (közösség) véleményének kikérésével legalább kétévente értékeli, az intézményi dokumentumként megfogalmazott
szabályzat alapján.
A határidők és
a felelősök megnevezése a munkaterv alapján kerül kiírásra
|
Feladat |
Határidő |
Felelős |
1. |
Tanévkezdésre
az adott évben értékeltek körének meg- határozása. |
Tanévnyitó
értekezlet |
igazgató |
2. |
Ütemterv
készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés
időpontja). |
Éves
munkaterv |
igazgató |
3. |
A szükséges iratminták, értékelő lapok
előkészítése |
|
|
4. |
Az
értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az
értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének
biztosítása. |
|
|
5. |
Az
értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok
átadása. |
|
|
6. |
A korábbi
évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése. |
|
|
7. |
Tanulói,
szülői véleménykérés lebonyolítása. |
|
|
8. |
Kérdőívek
számítógépes összesítése. |
|
|
9. |
Az elkészült
(kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!). |
|
|
10. |
Értékelő
megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt): §
időpont
egyeztetése az értékelt kollégával, §
tisztázni,
kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi
vez.), §
átadni
az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával. |
|
|
11. |
Az értékelő
megbeszélés lebonyolítása §
Megfelelő
nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam, §
Lehetőség
a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!), §
Erősségek,
fejlődési irányok közös meghatározása, §
A
következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása, §
Mindezekről
vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést. |
|
|
Nevelőtestületünk – a
közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői
szervezet (közösség) véleményének kikérésével legalább kétévente értékeli, az intézményi dokumentumként megfogalmazott
szabályzat alapján.
A határidők és
a felelősök megnevezése a munkaterv alapján kerül kiírásra
|
Feladat |
Határidő |
Felelős |
1. |
Tanévkezdésre
az adott évben értékeltek körének meg- határozása. |
Tanévnyitó
értekezlet |
igazgató |
2. |
Ütemterv
készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés
időpontja) |
Éves
munkaterv |
igazgató |
3. |
A szükséges iratminták, értékelő lapok
előkészítése |
|
|
4. |
Az
értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az
értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének
biztosítása |
|
|
5. |
Az
értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok
átadása |
|
|
6. |
Az elkészült
(kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!) |
|
|
7. |
Kérdőívek számítógépes
összesítése |
|
|
8. |
A korábbi
évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése |
|
|
9. |
Értékelő
megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt): §
időpont
egyeztetése az értékelt kollégával §
tisztázni,
kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi
vez.) §
átadni
az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával |
|
|
10. |
Az értékelő
megbeszélés lebonyolítása §
Megfelelő
nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam §
Lehetőség
a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!) §
Erősségek,
fejlődési irányok közös meghatározása §
A
következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása §
Mindezekről
vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést |
|
|
12. |
Az Összegző
értékelés átadása az értékelt munkatársnak (Aláírások!) |
|
|
13. |
Az összegző
értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban |
|
igazgató |
14. |
Az
értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!) |
|
|
A program felülvizsgálatát a jogszabályok
változása, vagy az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén
kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel
olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik, egyébként
a program átvizsgálása ötévenként történik.
A minőségirányítási vezető az
iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben
meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Feladatát – a MIP
működtetését – a munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi.
Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik
az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel
tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat
a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák
területét a felelősségi mátrix tartalmazza.
A MIP elfogadtatásának rendje:
Véleményezésre jogosultak köre:
A
Szabadság Sugárúti Általános Iskola Minőségirányítási Programja a Fenntartó
jóváhagyásával lép érvénybe.
Felülvizsgálat rendje:
Mellékletek:
Kelt: Budapest, 2006. május 05.
Jurecz
Emil
igazgató
A Szabadság Sugárúti Általános Iskola
Minőségirányítási Programját az iskola nevelőtestülete 2006. május 08.-i
tantestületi ülésén megtárgyalta és elfogadta. A Minőségirányítási Program
előkészítő munkáiban, valamint az elfogadáskor biztosított volt az iskolaszék,
a közalkalmazotti tanács és a diákönkormányzat véleményezési joga.
Kelt: Budapest, 2006. május 08.
Jurecz Emil
igazgató
Aláírások:
......................................................... ........................................................
Kovácsné Guba Ibolya Dorosné Kuti Márta
iskolaszék elnöke közalk.tan.elnöke
..........................................................
.........................................................
Gál Domonkos Botos Ágnes
DÖK elnök
DÖK segítő tanára
Intézményünk a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása 40.
§ (11) bekezdésének megfelelően kiegészítette Minőségirányítási Programját
·
a
pedagógusok és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének
szempontjaival és az értékelés rendjével,
·
a
teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek és a fenntartói
minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatának meghatározásával,
·
a
MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésére
vonatkozó feladatokkal.
A kiegészítésekkel
egybeszerkesztett jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően 2007.
szeptember 1-jétől hatályos.
A minőségirányítási program
nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján,
illetve az iskolai könyvtárban. A minőségirányítási program végrehajtásának
évenkénti értékelését szintén a honlapunkon tesszük közzé.
A keletkezett dokumentumokat,
bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg.
Kelt:
Budapest, 2007. március 22.
………………………………………….
Igazgató
A minőségirányítási program
kiegészítését a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.
Kelt:
Budapest, 2007. március 22.
……………………………………………
Diákönkormányzat
vezető
A minőségirányítási program
kiegészítését a Szülői Szervezet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.
Kelt:
Budapest, 2007. március 22.
……………………………………………
Szülői
Szervezet vezetője
A minőségirányítási program
kiegészítését az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban
foglaltakat elfogadta.
Kelt:
Budapest, 2007. március 22.
……………………………………………
Közalkalmazotti
Tanács vezetője
A Szabadság Sugárúti Általános
Iskola módosított Intézményi Minőségirányítási Programját Budapest Főváros
XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő testülete a ………/……….(………) Kt.
határozatával jóváhagyta.
Kelt: Budapest, 2007. ……………….
…………………………………
Polgármester
Irányított önértékelés
folyamatszabályozása
Irányított
önértékelés
A folyamatleírás célja
Az
intézmény irányított önértékelési eljárásának meghatározása, amely során
különösen érvényesülnie kell a következő szempontoknak:
Alkalmazási terület
Tevékenység:
A szabályozás a
minőségfejlesztési munkán belül az irányított önértékelésre, és az irányított
önértékeléshez szükséges adatgyűjtési tevékenységre, az adatok elemzésére és a
szükséges intézkedések (intézkedési terv, lebontott cselekvési sorok)
megalkotási folyamatára terjed ki.
Személyi
hatály:
A szabályzat
hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkatársára, különös tekintettel a
minőségfejlesztési team tagjaira.
Időbeli érvényesség:
A szabályzat elfogadása után lép
hatályba, visszavonásig érvényes.
Hivatkozások
·
Közoktatási
Törvény
·
Minőségirányítási
kézikönyv
·
COMENIUS
2000 Intézményi I. modell
·
Nevelési
program
·
Partneri
igények és elégedettségmérés
·
Közoktatás
Minőségéért Díj modell
Adottságok
4.1.1.
A
vezetés szerepe
4.1.2.
Az
intézményi stratégiai és operatív tervezés
4.1.3.
Folyamatok
és szabályozottságuk
4.1.4.
A
szabályozási rendszer teljes körűsége, és elfogadottsága
4.1.5.
Erőforrások
figyelembe vétele és tervezése
4.1.6.
A
partneri igények értékelése és beépülése a szervezet mindennapi munkájába
Eredmények
4.1.7.
A
munkatársak bevonásának mértéke
4.1.8.
A
folyamatos fejlesztés eredményei
4.1.9.
A
partnerek elégedettsége
4.1.10. A szabályozási rendszer
hatékonysága
4.1.11. A szervezeti kultúra
fejlesztésének eredményei, különös tekintettel a vallott és érvényesülő
értékekre
4.1.12. A kitűzött célok
megvalósulása
4.1.13. az erőforrások
felhasználásának hatékonysága
4.1.14. Helyi, társadalmi
szerepvállalás
Értékelésbe bevont területek módosítása,
bővítése.
4.1.15. A szabályzat által
meghatározott értékelési területek csak különösen indokolt esetben szűkíthetők
4.1.16. A területek számának
bővítésére a következő esetekben kerülhet sor.
4.1.16.1.
Jogi
szabályozók változása
4.1.16.2.
Indokolt
partneri igények alapján, különös tekintettel a belső partnerek javaslataira.
Az irányított Önértékelés gyakorisága
4.1.17. Az irányított önértékelést az
intézmény a vezetési ciklushoz illesztetten végzi. Először az ötéves ciklus
első három, majd a további két éve után. A végrehajtását az éves munkatervben
kell rögzíteni, figyelembe véve a hozzá kapcsolódó bemeneti adatok biztosítását
is.
4.1.18. Az irányított önértékelés
tervezésénél biztosítani kell, hogy az aktuális mérés eredményei a vezetői
pályázat kiírására elkészüljenek és az intézmény dolgozói, valamint a pályázók
számára elérhetőek legyenek.
Módszerek
4.1.17. Partnerek elégedettsége
4.1.17.1. A partnerek elégedettségi mutatói esetén
a legfeljebb egy éven belüli elégedettségmérés eredményei a belső partnerek és
szülők, legfeljebb két éven belüli mérések eredménye a külső partnerek
esetében, az irányított önértékelés folyamatában felhasználhatók. Új
elégedettségmérést kell végezni akkor, ha:
4.1.17.1.1. A legutóbbi mérés több mint egy éve
történt
4.1.17.1.2. A korábbi igények és elégedettségi
mutatók alapján olyan intézkedés történt, amely jelentősen befolyásolhatja a
partneri elégedettséget.
4.1.17.1.3. Partneri kör, vagy adott partner személyi
összetétele jelentősen megváltozott.
4.1.18. Adottságok
4.1.18.1. Kérdőíves adatgyűjtés a 4.1.1, 4.1.2,
4.1.3, 4.1.4, 4.1.5, 4.2.4, 4.2.5, területek esetén.
4.1.18.2. Dokumentumelemzés a 4.1.6, 4.2.2, 4.2.6,
4.2.7, területek esetén.
4.1.18.3.
Statisztikai
adatgyűjtés és elemzés a 4.2.1, 4.2.4, 4.2.8 területek esetén.
Az irányított önértékelés eljárásrendje
4.1.19. A mérés dokumentumainak eszközeinek
előkészítése, aktualizálása
4.1.19.1.
Végzi:
a vezető által megbízott team
4.1.19.2.
Felelős:
minőségirányítási vezető
4.1.19.3.
Határidő:
Az irányadó intervallum első 20 napja
A mérések, adatgyűjtések elvégzése
Végzi: a vezető
által megbízott team
Felelős:
Minőségirányítási vezető
Határidő: Az
irányadó intervallum január 20.
4.1.20. Az adatgyűjtés eredményeinek összesítése,
elemzése, erős és gyenge pontok, fejlesztendő területek.
4.1.20.1.
Végzi:
A vezető által megbízott team
4.1.20.2.
Felelős:
minőségirányítási vezető
4.1.20.3.
Határidő:
Az irányadó intervallum február 20.
4.1.21. Intézményi önértékelés, mint dokumentum
elkészítése
4.1.21.1.
Végzi:
a vezető által megbízott team
4.1.21.2.
Felelős:
Minőségirányítási vezető, iskolavezetőség
4.1.21.3.
Határidő:
az irányadó intervallum február 28.
Az önértékelés eredményeinek ismertetése
a partnerekkel.
4.1.21.4. Végzi: Munkatársi kör esetében
intézményvezető, a többi partner esetében a Partnerazonosítási és
igényfelmérési szabályzatban meghatározott eljárásrend szerint.
Felelősök: Az
előző pontban meghatározottak szerint.
Határidő: Az
irányított önértékelés befejezését követő 1 hónap.
Intézkedési terv készítése az önértékelés
alapján
Előkészítő
szakasz.
4.1.22. A gyengeségek és fejlesztésre
kiválasztandó területek vizsgálata
4.1.22.1.
Módszer:
Rangsormátrix
4.1.22.2.
Végzi:
a vezető által megbízott team
4.1.22.3.
Kontrolálja:
vezetőség
4.1.22.4.
Felelős:
minőségirányítási vezető
4.1.22.5.
Határidő:
az önértékelést követő 15 nap
4.1.22.6.
Dokumentum:
fejlesztendő területek listája
A gyengeségek ok-elemzése
Módszer:
Ishikawa diagramm, 5 miért módszer
Végzik:
Problémamegoldó csoportok
Felelősök:
Team-vezetők
Koordinál: A
vezető által megbízott team
Határidő: 1
hónap
Dokumentum: Ok-okozati lista
4.1.23. Feladat-meghatározás
4.1.23.1.
Módszer:
4W1H
4.1.23.2.
Végzi:
A vezető által megbízott team
4.1.23.3.
Felelős:
minőségirányítási vezető
4.1.23.4.
Határidő:
2 hét
4.1.23.5.
Dokumentum:
intézkedési tervvázlat
Részletes intézkedési terv kidolgozása
4.1.24. Intézkedési tervvázlat véglegesítése
4.1.24.1.
Végzi:
munkatársi kör
4.1.24.2.
Felelős:
intézményvezető
4.1.24.3.
Határidő:
1 hét
4.1.24.4.
Dokumentum:
jegyzőkönyv
4.1.25. Részletes cselekvési sorok kidolgozása
4.1.25.1.
Végzik:
Problémamegoldó csoportok
4.1.25.2.
Felelősök:
Team-vezetők
4.1.25.3.
Koordinál:
A vezető által megbízott team
4.1.25.4.
Határidő:
1 hónap
4.1.25.5.
Dokumentum:
Intézkedési terv
Elkészült Intézkedési terv véglegesítése
4.1.25.6.
Végzi:
munkatársi kör
4.1.25.7.
Felelős:
intézményvezető
4.1.25.8.
Határidő:
1 hónap
4.1.25.9.
Dokumentum:
jegyzőkönyv
Az elkészült Intézkedési terv beépítése
az Éves munkatervbe (szabályozási rendszerébe.
4.1.25.10. Végzi: intézményvezetés
4.1.25.11. Felelős: intézményvezető
4.1.25.12. Határidő: augusztus 20.
Az önértékelés módosítása
Módosítási
javaslatok összegyűjtése
Módszer:
Kérdőív, dokumentumelemzés
A módosítást tárgyalni kell:
A módosítási javaslatok vizsgálata,
elemzése
Végzi: A vezető
által megbízott team
Felelős:
Minőségirányítási vezető
Határidő: Az
irányított Önértékelést megelőző 60.-30. nap
Beterjesztés a munkatársi értekezletre
Végzi:
intézményvezető
Felelős:
Minőségirányítási vezető
Elfogadás esetén jelen szabályzat
módosítása
Végzi:
óvodatitkár
Felelős:
minőségirányítási vezető
A folyamat dokumentumai, feljegyzései
1.
Adatgyűjtések
adatösszesítő táblázatai
2.
Jegyzőkönyvek
3.
Intézményi
önértékelés
4. Éves munkaterv
5. Intézkedési terv
A
pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának)
folyamatszabályozása:
Igen 14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel 12. Testületi
vita 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a
törvényi előírásokkal 10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel
és megismertetése a DÖK-kel 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a
programba
Nem Nem
A folyamat leírása
A
folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata,
módosítása.
1. A HPP felülvizsgálata 2004 májusában,
majd 4 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a
Ktv.-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.
2. A kibővített iskolavezetőség
feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló
területeit, ismerteti a tantestülettel.
3. Szeptember közepén megalakulnak a
munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.
4. Szeptember végén a munkacsoportok
felülvizsgálási témakört választanak maguknak.
5. Október elején az igazgató tantestületi
értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az
első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.
6. A munkacsoportok október végéig elvégzik
a kijelölt területek elemzését.
7. November közepéig a csoportok együttesen
és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.
8. November közepén tantestületi
értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító
javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.
9. Amennyiben a tantestület elfogadja a
javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció
szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.
10. Az így kiegészített pedagógiai programot
iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.
11. December közepén az iskolavezetés
ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a
kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor
bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.
12. Január közepén az igazgató testületi
vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait.
Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott
munkacsoporthoz.
13. Elfogadás után, január végén a végleges
programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek)
különböző fórumokon.
14. Az igazgató a májusban a módosított HPP-t
felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
Az iskola éves
munkatervének elkészítése, folyamatszabályozása
A folyamat leírása
1.
Az
igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó
nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek
tartalmi és formai elvárásairól.
2.
Az
alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi
feltételekről.
3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és
szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések
történtek.
4. A fentieket figyelembe véve a
munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket.
4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök
elkészítik éves munkatervüket.
5. Ugyanezen a megbeszélésen a
munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez,
felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek
a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.
6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők
összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.
7. Ezután a munkaközösségek értékelik a
terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és
az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott
lépésnél beavatkozás szükséges.
8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi
munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az
adott tevékenység időpontját és felelőseit is.
9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel
összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a
mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.
10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja
a tanévben várható események naptárát.
11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis
szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését.
12. Ezek után az igazgató összeállítja és
írásba foglalja az iskola éves munkatervét.
13. Szeptember 12-ig nevelőtestületi
értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag,
formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott
területen beavatkozás szükséges.
14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt
elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.
Az éves munkaterv elkészítésének folyamatábrája:
|
SZABADSÁG SUGÁRÚTI
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Szabadság sugárút 32. T./Fax: 258-27-51
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
1. évfolyam
1. félév
……………………………………………………….
név
………………………………..200…év………………..hó…….nap
P.H.
………………………… ……………………………..
látta
szülő /gondviselő/
osztályfőnök
…………………………
igazgató
Magyar nyelv és
irodalom
Olvasás
Betűfelismerés
Gyors, hibátlan
Megfelelő
tempóban, hibátlanul
Lassú kevés
hibával
Hangos olvasás
Szólamokban,
szóképekben olvas
Szólamokban,
szóképekben, szótagolva olvas.
Betűzve olvas,
Nem tud
összeolvasni.
Szövegértés
Mondatokat
megért.
Szókapcsolatokat
megért.
Szavakat ért
meg.
Rövidebb
szöveget megért.
Összefüggéseket
felismeri, önállóan hibátlanul megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat.
Összefüggéseket
felismeri, önállóan,1-2 hibával megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat.
Összefüggéseket
néha ismeri fel. Szövegértése bizonytalan, minden feladatot megold, gyakran ejt
hibákat.
Összefüggéseket
nem ismeri fel. Szövegértése bizonytalan, találgat, feladatai hibásak.
Írás
Tájékozódása
vonalrendszerben
Biztos
Bizonytalan
Ceruzafogása
Biztos,
szabályos
Változó,
bizonytalan
Rossz
Füzete
Szép, esztétikus
Elfogadható,
maszatos
Hanyag,
maszatos, gyűrött
Betűnagysága
Egyenletes
Változó
Betűalakítása
Szabályos,
tetszetős
Szabályos
Egyéni, nem
tetszetős
Egyéni, nem
tetszetős, torzított
Betűkapcsolása
Szabályos:
hibátlanul másol szavakat, mondatokat írottról és nyomtatott szövegről
egyaránt.
Szabályos: kevés
hibával másol betűket, szavakat, mondatokat írott- és nyomtatott szövegről
egyaránt.
Sok hibával,
másol betűket, szavakat, mondatokat írott-és nyomtatott szövegről egyaránt.
Szabálytalan,
torz .
Tollbamondás
Hibátlanul ír.
Kevés hibát ejt.
Sokat hibázik.
Nem megfelelő.
Emlékezetből írás
Hibátlanul írja
a szavakat.
Kevés hibát ejt.
Sokat hibázik.
Nem megfelelő.
Beszéd
Artikuláció
Tiszta, érthető
Felületes
Hibás:….hangokat
rosszul ejti.
Tempó
Megfelelő
Lassú
Akadozó, hadar
Hangsúlyozás
Kifejező
Lassú
Akadozó, hadar
Kifejezőkészség
Választékosan
fejezi ki magát.
Rövid
mondatokkal válaszol.
Szavakkal
válaszol.
Hangerő
Megfelelő
Túl halk
Túl hangos
Matematika
Számfogalom 10-es
számkörben
Kialakult, biztos
Kialakult.
Bizonytalan
Számok nagyságszerinti
összehasonlítása
Tudja
Téveszti
Nem tudja
Számjegyek írása, olvasása
Biztosan tudja
Tudja
Bizonytalan,
téveszti
Nem tudja
Páros, páratlan számokat
Felismeri
Téveszti
Nem tudja
Matematikai jelek
felismerése
Biztos
Bizonytalan
Gyenge
Számok bontása
Hibátlan
Ritkán téveszt
Bizonytalan
Nem alakult ki
Művelet fogalom
Kialakult
Bizonytalan
Nem alakult ki
Számok közötti reláció
felismerése
Biztos
Néha téveszti
Gyakran téveszti
Számok sorba rendezése
Biztos
Ritkán téveszt
Gyakran téveszt
Nem tudja
Számszomszédok
Tudja
Néha téveszti
Gyakran téveszti
Sorozatok
A szabályt
felismeri, tudja folytatni.
Szabályt nem
mindig ismeri fel, hibásan folytatja.
Nem ismeri fel a
szabályt.
Írásbeli munkája
Szép, esztétikus
Elfogadható
Hanyag
Munkavégzése
Önálló
Önálló, ritkán
használ eszközöket.
Kevés nevelői
segítséget igényel. Gyakran használ eszközöket.
Sok nevelői
segítséget igényel, mindig szüksége van eszköz segítségére.
Szöveges feladatok
értelmezése, megoldása
Hibátlanul
Hiányosan
Nem tudja
értelmezni.
Rajz és technika
Tanult fogalmak ismeretében
biztos
Biztos
Bizonytalan
Munkavégzése
Gondos, pontos,
tiszta, önálló. Sok fantáziával dolgozik. Kedvvel szívesen dolgozik az órán.
Gondos, pontos,
tiszta, kevés segítséggel igényel. Türelmesen dolgozik az órán.
Maszatos, nem
pontos, többször igényel segítséget. Türelmetlenül végzi munkáját.
Folyamatosan
segítségre szorul. Nehezen motiválható.
Formák jellegzetességeinek
ábrázolása
Kifejező
formákkal és méretekkel dolgozik.
Kifejező formákkal
és méretekkel dolgozik, kisebb hibákat ejt.
Formái
felismerhetőek.
Formái nem
felismerhetőek.
Színismeret
Felismeri a
színeket
Bizonytalan
Nem minden színt
ismer fel.
Eszközök
használata
Jó
Megfelelő
Segítségre
szorul
Munkája
Tiszta,
tetszetős
Elfogadható,
maszatos
Rendetlen
Emberábrázolása
Pontosan ábrázol
Felismerhető,
pontatlan
Nem ismerhető
fel.
Testnevelés
Órákon
Aktív,
öntevékeny, magatartása sportszerű.
Aktív,
öntevékeny, magatartása sportszerűtlen.
Biztatásra
tevékeny, magatartása sportszerűtlen.
Ugrás
Jó
Megfelelő
Futás
Jó
Megfelelő
Gimnasztikai alapfogalmakat
Ismeri
Hiányosan ismeri
Gyakorlatokat
Hibátlanul
végrehajtja.
Kevés hibával
hajtja végre.
Szabálytalanul
kicsit akadozva hajtja végre.
Játékok,
versenyek,szabályok betartása
Önállóan
betartja
Figyelmeztetésre
betartja.
Nem tartja be.
Társaihoz való viszonya
Együttműködő
Elutasító
Ének
Dalismerete
Gazdag
Átlagos
Hiányos
Daléneklése
Tiszta, szép
Néha téveszt,
nem minden hang tiszta.
Gátlásos
Ritmus hangoztatása
Biztos
Jó
bizonytalan
nem tudja
ritmusírás
jó
bizonytalan
nem tudja
dallamfelismerés
jó
megfelelő
gyenge
Környezetismeret
Gyűjtőmunka
Minden témához
készít.
Gyakran készít
Néha készít
Nem készít.
Tájékozottsága
Jól tájékozott.
Ismeretei kicsit
hiányosak.
Ismereteiben sok
a hiányosság.
egyéb
|
SZABADSÁG SUGÁRÚTI
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Szabadság sugárút 32. T./Fax: 258-27-51
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
1. évfolyam
2. félév
……………………………………………………….
név
………………………………..200…év………………..hó…….nap
P.H.
…………………………
……………………………..
látta
szülő /gondviselő/
osztályfőnök
…………………………
igazgató
Magyar nyelv és
irodalom
olvasás |
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően teljesített |
Felzárkóztatásra szorul |
betűfelismerés |
gyors,
hibátlan |
Megfelelő tempóban hibátlanul, |
lassú, kevés hibával |
Lassú,
sok hibával |
|
hangos olvasás |
folyamatosan
olvas |
szólamokban
olvas szóképekben
olvas |
szólamokban
olvas szóképekben
olvas szótagolva |
betűzve nem
tud összeolvasni |
|
szövegértés |
összegfüggéseket
felismeri: önállóan hibátlanul
megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat, |
összegfüggéseket
felismeri: 1-2 hibával megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat |
Összegüggéseket néha ismeri fel. Szövegértése bizonytalan, minden
feladatot megold, gyakran ejt hibákat. |
Össszefüggéseket
nem ismeri fel. Szövegértése
bizonytalan ,találgat, feladatai hibásak |
|
írás |
vonalrendszerben
tájékozódása |
biztos |
Biztos |
bizonytalan |
bizonytalan |
ceruzafogása |
biztos |
biztos,
|
Változó ,bizonytalan |
rossz |
|
füzete |
szép, esztétikus, |
szép, esztétikus, |
Elfogadható /.maszatos,/ |
Hanyag , maszatos gyűrött |
|
Betűnagysága |
egyenletes |
egyenletes |
változó |
változó |
|
Betűalakítása |
Szabályos, tetszetős |
szabályos , |
betűje egyéni ,,nem tetszetős |
Betűje egyéni, Nem tetszetős ,torzított |
|
Betűkapcsolása |
Szabályos hibátlanul /másol szavakat, mondatokat írottakról és nyomtatottról/ |
Szabályos kevés hibával másol mondatokat
írottakról és nyomtatottról/ |
Sok hibával , néha szabálytalanul /másol
szavakat, mondatokat írottakról és nyomtatottról/ |
Szabálytalan, torz |
|
tollbamondás |
hibátlanul
ír |
kevés hibát ejt |
sokat hibázik |
nem megfelelő |
|
|
Emlékezetből
írás |
Hibátlanul
/ 4 betűs szavakat/ |
Kevés hibát ejt |
Sokat hibázik |
Nem megfelelő / még két betűs szavakat sem tud
leírni/ |
beszéd |
|
Kiválóan teljesesített |
Jól teljesített |
Megfelelően teljesített |
Felzárkóztatásra szorul |
artikuláció |
Tiszta
, érthető |
felületes |
Hibás
:hangokat rosszul ejt |
||
tempó |
megfelelő |
lassú |
akadozó,
hadar |
||
hangsúlyozás |
kifejező |
monoton,
hibás |
|||
kifejezőkészség |
Választékosan fejezi ki magát |
Rövid
mondatokkal válaszol |
Szavakkal
válaszol |
matematika
|
Kiválóan
teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
Számfogalom |
Kialakult, biztos |
kialakult |
bizonytalan |
kialakulatlan |
Számok
nagyságszerinti összehasonlítása |
tudja |
tudja |
téveszti |
Nem tudja |
Számjegyek
írása, olvasása |
Biztosan tudja. |
Tudja |
Bizonytalan,téveszti |
Sokat téveszt, illetve nem tudja |
Páros-
páratlan számokat |
felismeri |
felismeri |
téveszti |
Nem tudja |
Matematika
jelek felismerése |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
Számok
bontása |
hibátlan |
Ritkán téveszti |
bizonytalan |
Nem alakult ki |
Művelet
fogalom |
kialakult |
kialakult |
bizonytalan |
Nem alakult ki |
Számok
közötti reláció felismerése |
biztos |
biztos |
Néha téveszti |
Sokat téveszt |
Számok
sorba rendezése |
biztos |
Ritkán téveszt |
Gyakran téveszt |
Nem tudja |
számszomszédok |
tudja |
tudja |
Néha téveszti |
Gyakran téveszti |
sorozatok |
Szabályt felismeri, tudja folytatni |
Szabályt felismeri, tudja folytatni |
Szabályt nem mindig ismeri fel, hibásan
folytatja. |
Nem ismeri fel a szabályt. |
Írásbeli
munkája |
Szép, esztétikus |
Szép, esztétikus |
elfogadható |
hanyag |
munkavégzése |
önálló |
Önálló, ritkán használ eszközöket. |
Kevés nevelői segítséget igényel, Gyakran
használ eszközöket. |
Sok nevelői segítséget igényel, mindig
szüksége van eszköz segítségére is. |
Szöveges
feladatok értelmezése, megoldása |
hibátlanul |
hibátlanul |
hiányosan |
Nem tudja értelmezni |
Gyűjtő
munka |
Minden lehetséges alkalommal. |
gyakran |
ritkán |
Nem végez |
Rajz és technika
|
Kiválóan
teljesített |
Jól
teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
Tanult
fogalmak ismeretében |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
|
munkavégzés |
Gondos, pontos, tiszta, önálló, sok
fantáziával dolgozik. Kedvvel szívesen dolgozik asz órán |
Gondos, pontos, tiszta, kevés segítséget
igényel. Türelemmel végzi munkáját. |
Maszatos, nem pontos, többször igényel
segítséget. Türelmetlenül végzi munkáját. |
Folyamatosan segítségre szorul. Nehéz kedvet
ébreszteni benne. |
Formák
jellegzetességeinek ábrázolása |
Kifejező formák, méretek |
Kifejező formák, méretek, kisebb hibákkal |
felismerhető |
Nem felismerhető |
Színismeret |
Felismeri a színeket. |
Felismeri a színeket. |
bizonytalan |
Nem minden színt ismer. |
Eszközök
használata |
jó |
jó |
megfelelő |
Segítségre szorul |
munkája |
Tiszta, tetszetős |
Tiszta, tetszetős. |
Elfogadható, maszatos. |
rendetlen |
emberábrázolása |
Pontosan ábrázol |
Pontosan ábrázol |
Felismerhető, pontatlan |
Nem ismerhető fel. |
testnevelés
|
Kiválóan
teljesített |
Jól
teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Tanulási
órákon |
Aktív , öntevékeny, magatartása sportszerű |
Aktív, öntevékeny, magatartása sportszerűtlen |
Biztatásra tevékeny, magatartás sportszerűtlen |
ugrás |
jó |
jó |
megfelelő |
futás |
jó |
jó |
megfelelő |
Gimnasztika
alapfogalmakat i |
ismeri |
ismeri |
Hiányosan ismeri |
Gyakorlatokat
|
Végrehajtja hibátlanul. |
Végrehajtja kevés hibával. |
Kicsit akadozva, szabálytalanzul. |
Játékok,
versenyek szabályok betartása |
Önállóan betartja. |
Nevelő figyelmeztetésre betartja. |
Nem tartja be. |
Társaihoz
való viszonya. |
együttműködő |
együttműködő |
elutasító |
|
|
|
|
Ének
|
Kiválóan
teljesített |
Jól
teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
dalismerete |
gazdag |
gazdag |
átlagos |
hiányos |
daléneklése |
Tiszta, szép |
Tiszta, szép |
Néha téveszt, nem minden hang tiszta. |
gátlásos |
Ritmus
hangoztatása |
biztos |
jó |
bizonytalan |
Nem tudja |
ritmusírás |
biztos |
jó |
megfelelő |
gyenge |
dallamfelismerés |
jó |
jó |
megfelelő |
gyenge |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Környezet
ismeret
|
Kiválóan
teljesített |
Jól
teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
gyűjtőmunka |
Minden témához készít. |
Gyakran készít. |
Néha készít. |
Nem készít. |
tájékozottsága |
Jól tájékozott |
Jól tájékozott. |
Ismeretei kicsit hiányosak. |
Ismereteiben sok a hiányosság. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabadság Sugárúti Általános
Iskola
Szabadság sugárút 32.
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
2. évfolyam
……………………………………………………….
név
………………………………..2000…év………………..hó…….nap
P.H.
…………………………
……………………………..
látta
szülő /gondviselő/
osztályfőnök
…………………………
igazgató
magyar
nyelv és irodalom
|
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra szorul |
olvasás |
Hangos olvasás |
Folyamatosan
olvas Pontosan,
hibátlanul |
Szólamokban
és mondatokban olvas hibátlanul |
Szólamokban
olvas pontatlanul |
Szótagolva,
betűzve olvas sok hibával |
|
A
hangerő , a tempó, a hanglejtés szünettartás a tartalomnak megfelelő. |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés gyakran hibás. |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés a, a szünettartás a tartalomnak nem megfelelő. |
||
memoritereket |
Hibátlanul
tudja .A hangsúly szép. |
Hibátlanul
tudja. |
Kevés
hibával tudja. |
Nem
tudja. |
|
szövegértés |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat önállóan, hibátlanul megoldja. |
A
szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan kevés hibával oldja meg. |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat önállóan sok hibával oldja meg. |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat nem tudja
önállóan megoldani. |
|
|
|
|
|
|
|
Nyelvtan, írás |
Abc rend ismerete |
hibátlan |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
Hangok csoportosítása |
hibátlan |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
|
szótagolás |
Helyesen
alkalmazza |
Néha
hibázik |
bizonytalan |
Sok
hibával |
|
Mondatkezdés,
befejezés |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
mondatfajták |
Hibátlanul
felismeri, és alkotja |
Felismeri
hibátlanul, de az alkotásban néha hibázik |
Felismerésben
és az alkotásban néha hibázik. |
Gyakran
nem ismeri fel, és nem tud alkotni. |
|
Másolás
írottról-írottra |
Hibátlan |
Kevés
hibával, |
Sok
hibával |
||
Másolás nyomtatottról
írottra |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
tollbamondás |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
Emlékezettből írás |
Rendezett,
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
betűalakítás |
szabályos |
szabályos |
Néhány
betűje szabálytalan |
Szabálytalan |
|
betűkapcsolás |
szabályos |
Néhány
kapcsolása szabálytalan |
Sok
vagy minden kapcsolása szabálytalan |
||
írásteljesítménye |
gyors |
megfelelő |
Lassú |
||
Írás külalakja |
tetszetős |
Rendezett
áttekinthető |
Rendetlen |
||
Írásmunkáinak javítása |
Önálló
hibátlanul |
Önállóan
kevés hibával |
Tanítói
irányítással |
beszéd |
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
Artikuláció |
Tiszta,
érthető |
felületes |
Hibás
,egyes hangokat rosszul ejt. |
||
Tempó |
megfelelő |
lassú |
Akadozó,
hadar |
||
Hangsúlyozás |
kifejező |
Monoton,
hibás |
|||
kifejezőkészség |
Választékosan
fejezi ki magát |
Rövid
mondatokkal válaszol |
Szavakkal
válaszol |
||
hangerő |
megfelelő |
Túl
halk, túl hangos |
Ének
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
dalismerete |
gazdag |
gazdag |
átlagos |
hiányos |
Dal éneklése |
Tiszta, szép |
megfelelő |
Gyenge,
gátlásos. |
|
Ritmus hangoztatása |
biztos |
Néha
bizonytalan |
gyenge |
|
ritmusírás |
jó |
Néha téveszt |
gyenge |
|
Szolmizálás
kézjelekről |
Biztos,
hibátlan |
jó |
Néha
téveszt |
gyenge |
Szolmizálás
betűkottáról |
Biztos,
hibátlan |
jó |
Néha
téveszt |
gyenge |
dallamfelismerése |
biztos |
jó |
Néha
téveszt |
Gyenge |
Dallamírás öt vonalra |
jó |
megfelelő |
gyenge |
Matematika
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra |
számfogalom |
kialakult |
kialakult |
bizonytalan |
kialakulatlan |
Számok nagyságszerinti
összehasonlítása |
Biztosan
tudja |
tudja |
Bizonytalan
, téveszt |
Nem
tudja, illetve sokat téveszt. |
Számjegyek írása,
olvasása /100-asa számkörben / |
Biztosan,
tudja |
tudja |
Bizonytalan,
téveszti |
Nem
tudja |
Matematikai jelek
felismerése |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
Művelet fogalom |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
Számok bontása |
hibátlan |
kialakult |
bizonytalan |
gyenge |
számok sorba rendezése |
Biztos,
hibátlan |
Ritkán
téveszt |
Gyakran
téveszt |
Nem
tudja |
számszomszédok |
tudja |
tudja |
Néha
téveszti |
Nem
tudja |
Sorozatok folytatása |
Szabályt
felismeri, tudja folytatni |
Szabályt
felismeri , tudja folytatni. |
Szabályt
nem mindig ismeri fel, hibásan folytatja |
Nem
ismeri fel a szabályt. |
Szöveges feladatok
értelmezése, megoldása |
hibátlanul |
Kicsi
hibával |
hiányosan |
Nem
tudja értelmezni. |
Egyenlőtlenségek
megoldása |
Jó
|
jó |
bizonytalan |
Nem
tudja |
Szorzó-és bennfoglaló
táblák ismerete |
biztos |
bizonytalan |
Nem
tudja |
|
Írásbeli munkája |
Szép,szabályos |
Elfogadható,egyéni |
Hanyag,olvashatatlan |
|
Feladatok megoldási
tempója |
Gyors
pontos |
Lassú
pontos |
Gyors
pontatlan |
Lassú
pontatlan |
Egyéb |
|
|
|
|
Testnevelés
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
órákon |
Aktív,öntevékeny,
magatartása sportszerű |
Biztatásra
tevékeny, magatartása sportszerűtlen |
|
ugrás |
jó |
megfelelő |
|
futás |
jó |
megfelelő |
|
Gimnasztikai
alapfogalmakat |
ismeri |
Hiányosak
ismeretei |
|
gyakorlatokat |
Hibátlanul
hajtja végre |
Kevés
hibával hajtja végre |
Kicsit
akadozva, szabálytalanul hajtja végre |
Játékok, versenyek
szabályainak betartása |
Önállóan
betartja. |
Nevelői
figyelmeztetésre tartja be. |
Nem
tartja be. |
Társaihoz való
viszonya |
együttműködő |
elutasító |
|
egyéb |
|
|
|
|
|
|
Technika
és rajz
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
Tanult fogalmakban |
biztos |
bizonytalan |
Nem
tudja |
|
munkavégzése |
Gondos,
pontos tiszta, önálló, sok fantáziával dolgozik. Kedvvel szívesen dolgozik az
órákon. |
Gondos,
pontos, tiszta kevés segítséget igényel. Türelemmel végzi munkáját. |
Maszatos,
nem pontos, többször igényel segítséget. Türelmetlenül végzi munkáját. |
Folyamatosan
segítségre szorul. Nehéz kedvet ébreszteni benne a munka iránt. |
Formák
jellegzetességeinek ábrázolása |
Kifejező
formákkal, méretekkel dolgozik. |
Kifejező
formákkal, méretekkel dolgozik , kisebb hibákat ejt. |
Felismerhető
formákkal dolgozik, méretek túl kicsik vagy túl nagyok. |
Nem
ismerhetők fel a formák. |
Színismeret |
Felismeri a színeket |
bizonytalan |
Nem
minden színt ismer. |
|
Eszközhasználata |
jó |
megfelelő |
Segítségre
szorul |
|
munkája |
Tiszta tetszetős |
Elfogadható,
maszatos |
Rendetlen
,gyűrött |
|
emberábrázolása |
Pontosan ábrázol |
Felismerhető
, pontatlan |
Nem
ismerhető fel. |
|
gyűjtőmunka |
Minden
lehetséges alkalommal |
gyakran |
ritkán |
Nem
végez gyűjtőmunkát. |
Egyéni kifejezés |
Ösztönösen
egyéni képi világot hoz létre, kiváló tér, forma szín, és kompozíciós
érzékkel. |
Rendelkezik
egyéni kifejezési szándékkal, de nem tudja kivitelezni segítség nélkül. |
Sematikus
mintát követ önállóság nélkül |
|
egyéb |
|
|
|
Környezetismeret
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
gyűjtőmunka |
Minden
témához készít. |
Gyakran
készít. |
Néha
készít. |
Nem
készít. |
tájékozottsága |
Jól tájékozott |
Ismeretei
kicsit hiányosak. |
Ismereteiben
sok a hiányosság. |
|
Tanult fogalmak
ismeretében |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
|
munkavégzése |
Gondos,
önálló |
önálló |
Segítségre
szorul. |
Sokszor
szorul segítségre. |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZABADSÁG SUGÁRÚTI
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Szabadság sugárút 32. T./Fax: 258-27-51
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
2. évfolyam
……………………………………………………….
név
………………………………..200…év………………..hó…….nap
P.H.
…………………………
……………………………..
látta
szülő /gondviselő/
osztályfőnök
…………………………
igazgató
magyar
nyelv és irodalom
|
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
olvasás |
Hangos olvasás |
Folyamatosan
olvas Pontosan,
hibátlanul |
Szólamokban
és mondatokban olvas hibátlanul |
Szólamokban
olvas pontatlanul |
Szótagolva,
betűzve olvas sok hibával |
|
A
hangerő , a tempó, a hanglejtés szünettartás a tartalomnak megfelelő. |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés gyakran hibás. |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés a, a szünettartás a tartalomnak nem megfelelő. |
||
memoritereket |
Hibátlanul
tudja .A hangsúly szép. |
Hibátlanul
tudja. |
Kevés
hibával tudja. |
Nem
tudja. |
|
szövegértés |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat önállóan, hibátlanul megoldja. |
A
szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan kevés hibával oldja meg. |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat önállóan sok hibával oldja meg. |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat nem tudja
önállóan megoldani. |
|
|
|
|
|
|
|
Nyelvtan, írás |
Abc rend ismerete |
hibátlan |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
Hangok csoportosítása |
hibátlan |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
|
szótagolás |
Helyesen
alkalmazza |
Néha
hibázik |
bizonytalan |
Sok
hibával |
|
Mondatkezdés,
befejezés |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
mondatfajták |
Hibátlanul
felismeri, és alkotja |
Felismeri
hibátlanul, de az alkotásban néha hibázik |
Felismerésben
és az alkotásban néha hibázik. |
Gyakran
nem ismeri fel, és nem tud alkotni. |
|
Másolás
írottról-írottra |
Hibátlan |
Kevés
hibával, |
Sok
hibával |
||
Másolás nyomtatottról
írottra |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
tollbamondás |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
Emlékezettből írás |
Rendezett,
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
betűalakítás |
szabályos |
szabályos |
Néhány
betűje szabálytalan |
Szabálytalan |
|
betűkapcsolás |
szabályos |
Néhány
kapcsolása szabálytalan |
Sok
vagy minden kapcsolása szabálytalan |
||
írásteljesítménye |
gyors |
megfelelő |
Lassú |
||
Írás külalakja |
tetszetős |
Rendezett
áttekinthető |
Rendetlen |
||
Írásmunkáinak javítása |
Önálló
hibátlanul |
Önállóan
kevés hibával |
Tanítói
irányítással |
beszéd |
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra szorul |
Artikuláció |
Tiszta,
érthető |
felületes |
Hibás
,egyes hangokat rosszul ejt. |
||
Tempó |
megfelelő |
lassú |
Akadozó,
hadar |
||
Hangsúlyozás |
kifejező |
Monoton,
hibás |
|||
kifejezőkészség |
Választékosan
fejezi ki magát |
Rövid
mondatokkal válaszol |
Szavakkal
válaszol |
||
hangerő |
megfelelő |
Túl
halk, túl hangos |
Ének
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
dalismerete |
gazdag |
gazdag |
átlagos |
hiányos |
Dal éneklése |
Tiszta, szép |
megfelelő |
Gyenge,
gátlásos. |
|
Ritmus hangoztatása |
biztos |
Néha
bizonytalan |
gyenge |
|
ritmusírás |
jó |
Néha téveszt |
gyenge |
|
Szolmizálás
kézjelekről |
Biztos,
hibátlan |
jó |
Néha
téveszt |
gyenge |
Szolmizálás
betűkottáról |
Biztos,
hibátlan |
jó |
Néha
téveszt |
gyenge |
dallamfelismerése |
biztos |
jó |
Néha
téveszt |
Gyenge |
Dallamírás öt vonalra |
jó |
megfelelő |
gyenge |
Matematika
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra |
számfogalom |
kialakult |
kialakult |
bizonytalan |
kialakulatlan |
Számok nagyságszerinti
összehasonlítása |
Biztosan
tudja |
tudja |
Bizonytalan
, téveszt |
Nem
tudja, illetve sokat téveszt. |
Számjegyek írása,
olvasása /100-asa számkörben / |
Biztosan,
tudja |
tudja |
Bizonytalan,
téveszti |
Nem
tudja |
Matematikai jelek
felismerése |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
Művelet fogalom |
biztos |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
Számok bontása |
hibátlan |
kialakult |
bizonytalan |
gyenge |
számok sorba rendezése |
Biztos,
hibátlan |
Ritkán
téveszt |
Gyakran
téveszt |
Nem
tudja |
számszomszédok |
tudja |
tudja |
Néha
téveszti |
Nem
tudja |
Sorozatok folytatása |
Szabályt
felismeri, tudja folytatni |
Szabályt
felismeri , tudja folytatni. |
Szabályt
nem mindig ismeri fel, hibásan folytatja |
Nem
ismeri fel a szabályt. |
Szöveges feladatok
értelmezése, megoldása |
hibátlanul |
Kicsi
hibával |
hiányosan |
Nem
tudja értelmezni. |
Egyenlőtlenségek
megoldása |
Jó
|
jó |
bizonytalan |
Nem
tudja |
Szorzó-és bennfoglaló
táblák ismerete |
biztos |
bizonytalan |
Nem
tudja |
|
Írásbeli munkája |
Szép,szabályos |
Elfogadható,egyéni |
Hanyag,olvashatatlan |
|
Feladatok megoldási
tempója |
Gyors
pontos |
Lassú
pontos |
Gyors
pontatlan |
Lassú
pontatlan |
Egyéb |
|
|
|
|
Testnevelés
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
órákon |
Aktív,öntevékeny,
magatartása sportszerű |
Biztatásra
tevékeny, magatartása sportszerűtlen |
|
ugrás |
jó |
megfelelő |
|
futás |
jó |
megfelelő |
|
Gimnasztikai
alapfogalmakat |
ismeri |
Hiányosak
ismeretei |
|
gyakorlatokat |
Hibátlanul
hajtja végre |
Kevés
hibával hajtja végre |
Kicsit
akadozva, szabálytalanul hajtja végre |
Játékok, versenyek
szabályainak betartása |
Önállóan
betartja. |
Nevelői
figyelmeztetésre tartja be. |
Nem
tartja be. |
Társaihoz való
viszonya |
együttműködő |
elutasító |
|
egyéb |
|
|
|
|
|
|
Technika
és rajz
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
Tanult fogalmakban |
biztos |
bizonytalan |
Nem
tudja |
|
munkavégzése |
Gondos,
pontos tiszta, önálló, sok fantáziával dolgozik. Kedvvel szívesen dolgozik az
órákon. |
Gondos,
pontos, tiszta kevés segítséget igényel. Türelemmel végzi munkáját. |
Maszatos,
nem pontos, többször igényel segítséget. Türelmetlenül végzi munkáját. |
Folyamatosan
segítségre szorul. Nehéz kedvet ébreszteni benne a munka iránt. |
Formák
jellegzetességeinek ábrázolása |
Kifejező
formákkal, méretekkel dolgozik. |
Kifejező
formákkal, méretekkel dolgozik , kisebb hibákat ejt. |
Felismerhető
formákkal dolgozik, méretek túl kicsik vagy túl nagyok. |
Nem
ismerhetők fel a formák. |
Színismeret |
Felismeri a színeket |
bizonytalan |
Nem
minden színt ismer. |
|
Eszközhasználata |
jó |
megfelelő |
Segítségre
szorul |
|
munkája |
Tiszta tetszetős |
Elfogadható,
maszatos |
Rendetlen
,gyűrött |
|
emberábrázolása |
Pontosan ábrázol |
Felismerhető
, pontatlan |
Nem
ismerhető fel. |
|
gyűjtőmunka |
Minden
lehetséges alkalommal |
gyakran |
ritkán |
Nem
végez gyűjtőmunkát. |
Egyéni kifejezés |
Ösztönösen
egyéni képi világot hoz létre, kiváló tér, forma szín, és kompozíciós
érzékkel. |
Rendelkezik
egyéni kifejezési szándékkal, de nem tudja kivitelezni segítség nélkül. |
Sematikus
mintát követ önállóság nélkül |
|
egyéb |
|
|
|
Környezetismeret
|
Kiválóan teljesített |
Jól teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
gyűjtőmunka |
Minden
témához készít. |
Gyakran
készít. |
Néha
készít. |
Nem
készít. |
tájékozottsága |
Jól tájékozott |
Ismeretei
kicsit hiányosak. |
Ismereteiben
sok a hiányosság. |
|
Tanult fogalmak
ismeretében |
biztos |
bizonytalan |
gyenge |
|
munkavégzése |
Gondos,
önálló |
önálló |
Segítségre
szorul. |
Sokszor
szorul segítségre. |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZABADSÁG SUGÁRÚTI
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Szabadság sugárút 32. T./Fax: 258-27-51
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
3. évfolyam
……………………………………………………….
név
………………………………..2000…év………………..hó…….nap
P.H.
…………………………
……………………………..
látta
szülő /gondviselő/ osztályfőnök
…………………………
igazgató
3. osztály magyar nyelv és irodalom
OLVASÁS |
|
Kiválóan
teljesített |
Jól
teljesített |
Megfelelően
teljesített |
Felzárkóztatásra
szorul |
|
Hangos
olvasás |
Folyamatosan
olvas, pontosan |
Folyamatosan
olvas kevés hibával |
Szólamokban
olvas hibátlanul |
Betűz,
szótagol, szólamokban olvas sok hibával |
||
A
hangerő, a tempó a hanglejtés szünettartás a tartalomnak megfelelő |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés gyakran hibás. |
A
hangerő, a tempó, a hanglejtés, a szünettartás a tartalomnak nem megfelelő |
||||
memoritereket |
Hibátlanul
tudja . A hangsúlyszép |
Hibátlanul
tudja. |
Kevés
hibával tudja. |
Nem
tudja. |
||
szövegértés |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat önállóan hibátlanul oldja meg. |
A
szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan kevés hibával oldja meg. |
A
szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan sok hibával oldja meg. |
Szöveghez
kapcsolódó feladatokat nem tudja önállóan megoldani. |
||
A
szöveget önállóan tagolja. |
A
szöveget kevés segítséggel tagolja. |
A
szöveget sok segítséggel tagolja |
||||
NYELVTAN,ÍRÁS |
Hangok
csoportosítása |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
||
szótagolás |
Helyesen
alkalmazza |
Néha
hibázik |
bizonytalan |
Sok
hibával |
||
mondatfajták |
Hibátlanul
felismeri, és alkotja. |
Felismeri
hibátlanul, de az alkotásban néha hibázik. |
A
felismerésben és az alkotásban néha hibázik. |
Gyakran
nem ismeri fel, és nem tud alkotni. |
||
szófajok |
Önállóan,
hibátlanul felismeri. |
Önállóan
kevés hibával felismeri. |
Önállóan
sok hibával felismeri. |
Nem
tudja. |
||
Tanult
helyesírási szabályok |
Önállóan
alkalmazza. |
Önállóan
alkalmazza , ritkán kell figyelmeztetni. |
Gyakran
kell figyelmeztetni az alkalmazásokra. |
Nem
tudja alkalmazni. |
||
másolás |
Lendületes,
pontos |
Lassú,
de pontos |
Lendületes,
sok hibával |
Lassú,
sok hibával |
||
tollbamondás |
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
|||
Emlékezetből
írás |
Rendezett,
hibátlan |
Kevés
hibával |
Sok
hibával |
|||
írásteljesítménye |
gyors |
megfelelő |
lassú |
|||
külalakja |
tetszetős |
Rendezett
áttekinthető |
rendetlen |
|||
Írásmunkáinak
javítása |
Önálló
hibátlanul |
Önállóan
kevés hibával |
Tanítói
irányítással |
|||
beszéd
|
|
Kiválóan teljesített
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
Felzárkóztatásra szorul
|
Artikuláció
|
Tiszta, érthető
|
felületes
|
Hibás ,egyes hangokat rosszul
ejt.
|
||
Tempó
|
megfelelő
|
lassú
|
Akadozó, hadar
|
||
Hangsúlyozás
|
kifejező
|
Monoton, hibás
|
|||
kifejezőkészség
|
Választékosan fejezi ki magát
|
Rövid mondatokkal válaszol
|
Szavakkal válaszol
|
||
hangerő
|
megfelelő
|
Túl halk, túl hangos
|
Ének 3. osztály
|
Kiválóan teljesített
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
Felzárkóztatásra szorul
|
dalismerete |
gazdag
|
gazdag
|
átlagos
|
hiányos
|
Dal éneklése |
Tiszta, szép
|
megfelelő
|
Gyenge, gátlásos.
|
|
Ritmus hangoztatása |
biztos
|
Néha bizonytalan
|
gyenge
|
|
ritmusírás |
jó
|
Néha téveszt
|
gyenge
|
|
Szolmizálás
kézjelekről |
Biztos, hibátlan
|
jó
|
Néha téveszt
|
gyenge
|
Szolmizálás
betűkottáról |
Biztos, hibátlan
|
jó
|
Néha téveszt
|
gyenge
|
dallamfelismerése |
biztos
|
jó
|
Néha téveszt
|
Gyenge
|
Dallamírás öt
vonalra |
jó
|
megfelelő
|
gyenge
|
Testnevelés 3.
osztály
|
Kiválóan teljesített
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
órákon |
Aktív, öntevékeny, magatartása sportszerű
|
Biztatásra tevékeny,
magatartása sportszerűtlen
|
|
ugrás |
jó
|
megfelelő
|
|
futás |
jó
|
megfelelő
|
|
Gimnasztikai
alapfogalmakat |
ismeri
|
Hiányosak ismeretei
|
|
gyakorlatokat |
Hibátlanul hajtja végre
|
Kevés hibával hajtja végre
|
Kicsit akadozva,
szabálytalanul hajtja végre
|
Játékok,
versenyek szabályainak betartása |
Önállóan betartja.
|
Nevelői figyelmeztetésre
tartja be.
|
Nem tartja be.
|
Társaihoz való
viszonya |
együttműködő
|
elutasító
|
|
egyéb |
|
|
|
|
|
|
Matematika 3. osztály
|
Kiválóan teljesítet
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
Felzárkóztatásra szorul
|
számfogalom |
kialakult
|
kialakult
|
bizonytalan
|
kialakulatlan
|
Számok alaki,
helyi, valódi értéke |
Biztosan tudja
|
tudja
|
Néha téveszt
|
Nem tudja
|
Számjegyek
írása 1000-res számkörben |
Biztosan tudja
|
tudja
|
Bizonytalan, téveszti
|
Nem tudja
|
Művelet
fogalom |
biztos
|
biztos
|
bizonytalan
|
gyenge
|
Becslés ,
kerekítés |
biztos
|
téveszt
|
bizonytalan
|
|
Számok bontása |
hibátlan
|
kialakult
|
bizonytalan
|
gyenge
|
Számok sorba
rendezése |
Biztos, hibátlan
|
Ritkán téveszt
|
Gyakran téveszt
|
Nem tudja
|
számszomszédok |
tudja
|
Néha téveszti
|
Nem tudja
|
|
Tört fogalma |
biztos
|
Csak tevékenységgel
|
Tevékenységgel is bizonytalan
|
|
Sorozatok
folytatása |
Szabályt felismeri, tudja
folytatni
|
Szabályt nem mindig ismeri
fel, hibásan folytatja.
|
Nem ismeri fel a szabályt,.
|
|
Halmazok
tulajdonságainak felismerése |
hibátlan
|
Kérdésekkel segítséggel.
|
Segítséggel sem.
|
|
Szöveges
feladatok |
hibátlanul
|
Kicsi hibával
|
hiányosan
|
Nem tudja értelmezni
|
Egyenlőtlenségek
megoldása |
jó
|
bizonytalan
|
Nem tudja
|
|
Szorzó-és bennfoglaló
táblák ismerete |
biztos
|
Bizonytalan
|
Nem tudja
|
|
Írásbeli
munkája |
Szép, szabályos
|
Elfogadható, egyéni
|
Hanyag, olvashatatlan
|
|
Feladatok
megoldási tempója |
Gyors, pontos
|
Lassú, pontos
|
Gyors, pontatlan
|
Lassú, pontatlan
|
Geometriai
ismeretek |
biztos
|
bizonytalan
|
Csak tevékenységgel
|
|
Matematikai
gondolkodása |
Gyors, pontos, változatos
|
lassú
|
gyenge
|
|
Egyéb |
|
|
|
Technika és rajz 3. osztály
|
Kiválóan teljesített
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
Felzárkóztatásra szorul
|
Tanult
fogalmakban |
biztos
|
bizonytalan
|
Nem tudja
|
|
munkavégzése |
Gondos, pontos tiszta, önálló,
sok fantáziával dolgozik. Kedvvel szívesen dolgozik az órákon.
|
Gondos, pontos, tiszta kevés
segítséget igényel. Türelemmel végzi munkáját.
|
Maszatos, nem pontos, többször
igényel segítséget. Türelmetlenül végzi munkáját.
|
Folyamatosan segítségre
szorul. Nehéz kedvet ébreszteni benne a munka iránt.
|
Formák
jellegzetességeinek ábrázolása |
Kifejező formákkal, méretekkel
dolgozik.
|
Kifejező formákkal, méretekkel
dolgozik , kisebb hibákat ejt.
|
Felismerhető formákkal
dolgozik, méretek túl kicsik vagy túl nagyok.
|
Nem ismerhetők fel a formák.
|
Színismeret |
Felismeri a színeket
|
bizonytalan
|
Nem minden színt ismer.
|
|
Eszközhasználata |
jó
|
megfelelő
|
Segítségre szorul
|
|
munkája |
Tiszta tetszetős
|
Elfogadható, maszatos
|
Rendetlen ,gyűrött
|
|
emberábrázolása |
Pontosan ábrázol
|
Felismerhető , pontatlan
|
Nem ismerhető fel.
|
|
gyűjtőmunka |
Minden lehetséges alkalommal
|
gyakran
|
ritkán
|
Nem végez gyűjtőmunkát.
|
Egyéni
kifejezés |
Ösztönösen egyéni képi világot
hoz létre, kiváló tér, forma szín, és kompozíciós érzékkel.
|
Rendelkezik egyéni kifejezési
szándékkal, de nem tudja kivitelezni segítség nélkül.
|
Sematikus mintát követ
önállóság nélkül
|
|
egyéb |
|
|
|
Környezetismeret 3. osztály
|
Kiválóan teljesített
|
Jól teljesített
|
Megfelelően teljesített
|
Felzárkóztatásra szorul
|
gyűjtőmunka |
Minden témához készít.
|
Gyakran készít.
|
Néha készít.
|
Nem készít.
|
Tájékozottsága |
Jól tájékozott
|
Ismeretei kicsit hiányosak.
|
Ismereteiben sok a hiányosság.
|
|
Tanult
fogalmak ismeretében |
biztos
|
bizonytalan
|
gyenge
|
|
munkavégzése |
Gondos, önálló
|
önálló
|
Segítségre szorul.
|
Sokszor szorul segítségre.
|
Elemi
ismeretei |
biztosak
|
bizonytalanok
|
biányosak
|
|
összefüggések |
felismeri
|
Csak segítséggel ismeri fel
|
Segítséggel sem ismeri fel
|
|
Tanult
élőlények bemutatása |
önállóan
|
Kevés segítséggel
|
Sok segítséggel
|
|
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZABADSÁG SUGÁRÚTI
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Szabadság sugárút 32. T./Fax: 258-27-51
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
4. évfolyam
1. félév
……………………………………………………….
név
………………………………..2000…év………………..hó…….nap
P.H.
…………………………
……………………………..
látta
szülő /gondviselő/
osztályfőnök
…………………………
igazgató
Szöveges értékelés 4.
osztály Szabadság Sugárúti Általános Iskola
MATEMATIKA
SZÁMFOGALOM
I.a Számképzés
I.b Számok alaki, helyi,
valódi értéke
I.c Becslés, kerekítés
I. d Műveletek leolvasása
ábráról, ábrázolása, megjelenítése tevékenységgel
I.e Alapműveletek szóban
és írásban
I.f Tört fogalma
II. Sorozatok,
leszámlálás
III. Halmazok
tulajdonságának felismerése
IV. Szöveges feladatok
lejegyzése, megoldása
V. Geometriai ismeretek
VI. Matematikai
gondolkodása
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
OLVASÁS
1.a Hangos olvasás
technikája
1.b
1.c
Tartalomnak |
Megfelelő |
Nem megfelelő |
Hangerő |
|
|
Tempó |
|
|
Hanglejtés |
|
|
Szünettartás |
|
|
2. Szövegértés:
Szöveg tagolása /vázlat/
BESZÉD
artikuláció
Tempó
hangsúlyozás
kifejezőkészség
Hangerő
3. Memoriterek ismerete
NYELVTAN
A hangok csoportosítása
/magánhangzók-mássalhangzók/
Szótagolás
Mondatfajtákat
felismeri, alkalmazza
Tanult szófajtákat
felismeri
HELYESÍRÁS
Tanult
helyesírási szabályok alkalmazása
ÍRÁSA
Külalakja
Betű alakítása,
kapcsolása
másolása:
Írásteljesítménye
emlékezetből írás
KÖRNYEZETISMERET
I. Elemi ismeretei
Tájékozottság
TÁJÉKOZÓDÓ KÉSZSÉG
/térben, időben, közlekedésben , térképen/
A TANULT .FOGALMAK
ISMERETÉBEN
ÖSSZEFÜGGÉSEK
TANULT ÉLŐLÉNYEK
BEMUTATÁSA.
GYŰJTŐMUNKA
EGYÉB
ÉNEK 4. osztály
Dalismerete
daléneklése
ritmus hangoztatása
ritmus írás
szolmizálás
dallamfelismerés
dallamírás öt vonalra
TESTNEVELÉS 4. osztály
Órákon
ugrás
futás
gimnasztikai
alapfogalmakat
gyakorlatok végrehajtása
játékok, versenyek
szabályainak betartása
társaihoz való viszonya
TECHNIKA ÉS RAJZ 4. osztály
Tanult fogalmakban
munkavégzése
Formák
jellegzetességeinek ábrázolása
Színismeret
Eszközhasználata
Munkája
Emberábrázolása
Gyűjtőmunka
Egyéni kifejezés
Egyéb
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
Napközi
……………………………………………………….
Név / osztály
………………………………..200…év………………..hó…….nap
II. negyedév: IV
negyedév:
P.H.
…………………………
……………………………..
látta szülő
/gondviselő/ napközi vezetője
…………………………
igazgató
Magatartás |
||||
Értékelési
szempont |
példás |
jó |
változó |
hanyag/rossz |
·
viselkedési
kultúra ·
beszédkultúra ·
társkapcsolatok ·
felnőttekhez
való viszony ·
szabálytudat ·
alkalmazkodási
készség |
·
mindig
fegyelmezett ·
társaival
udvarias ·
a
felnőttekkel tisztelettudó ·
illedelmesen
beszél ·
a
napközis szabályokat mindig betartja |
·
általában
fegyelmezett ·
társaival,
a felnőttekkel megfelelő a kapcsolata ·
általában
tisztelettudóan beszél ·
a
napközis szabályokat rendszerint betartja |
·
előfordul,
hogy társaival durva, türelmetlen, verekszik ·
a
felnőttekkel esetenként tiszteletlen ·
csúnya
szavakat, kifejezéseket használ ·
a
napközis szabályokat megszegi, azokat gyakran felszólításra sem tartja be |
·
gyakran
durva, verekszik ·
engedetlen,
szófogadatlan ·
rendszeresen
használ trágár kifejezéseket ·
ellenszegül,
az intézkedésekkel szemben lázad ·
a
szabályokat nem fogadja el, azokat nem tartja be |
Szorgalom |
||||
Értékelési
szempont |
példás |
jó |
változó |
hanyag/rossz |
·
tanuláshoz,
munkájához való viszonya ·
tevékenységek
alatti aktivitása ·
felelősi
kötelezettségek ellátása ·
felszerelése ·
határidő
betartása ·
befizetések ·
ügyleti
jelentkezés, stb. |
·
önálló,
szorgalmas, aktív, segítőkész ·
felelősi
munkáját lelkiismeretesen látja el ·
felszerelése
mindig hiánytalan ·
a
foglalkozásokhoz szükséges felszerelést mindig biztosítja ·
a
napközis határidőket mindig betartja |
·
szorgalma, tevékenysége megfelelő ·
általában önálló, csak kisebb segítséget igényel ·
ritkán fordul csak elő, hogy passzív, kényelmes ·
néha felelősi munkáját csak figyelmeztetés után végzi el ·
időnként előfordul, hogy a szükséges felszerelése hiányos ·
ritkán elmulasztja a határidők betartását |
·
tevékenységek
alatt passzív, figyelmetlen, pontatlan ·
felelősi
feladatait csak figyelmeztetés és ellenőrzés mellett látja el ·
felszerelése
gyakran hiányos ·
a
határidőket csak figyelmeztetésre tartja be |
·
hanyag,
lusta, kényelmes, rendetlen ·
felelősi
munkáját nem látja el ·
felszerelése
rendszeresen hiányos ·
a
határidőket nem tartja be |
Tanulási tevékenység:
Előkészület:
·
gyorsan,
önállóan, lassan, önállótlanul
·
kisebb/nagyobb
segítséggel
·
időnként/gyakran
segítséggel
·
fegyelmezetten,
csendesen
·
ritkán/gyakran
zajosan, hangosan
·
pad
rendje általában, mindig megfelelő, rendes
·
pad
rendje és közvetlen környezete ritkán-gyakran rendetlen, szemetes
·
mindig
hiánytalanul készül elő
·
ritkán/
gyakran hiányosan készül
Megbeszélés:
·
mindig
tudja, hogy mi a házi feladata
·
ritkán/gyakran
nem tudja, hogy mi a házi feladata
·
megbeszélés
alatt fegyelmezett, figyelmes aktív
·
megbeszélés
alatt ritkán/gyakran fegyelmezetlen
·
figyelmetlen,
passzív, mással foglalkozik
Önálló tanulás:
·
önálló,
gyors, gondos, pontos, figyelmes
·
időnként/állandóan
segítséget igényel
·
figyelmetlen,
lassú, pontatlan, önállótlan
·
tanulás
alatt csendes, hangos, zajos, társait zavarja
·
munkatempója:
jó, megfelelő, lassú, nagyon lassú
·
hibátlanul,
kevés, sok hibával dolgozik
·
munkája
tetszetős, elfogatható, megfelelő, rendetlen
Ellenőrzés, javítás:
·
a
hibákat mindig / általában /néha / soha javítja
·
a
hiányosságokat mindig / általában /néha / soha pótolja
·
a
tanulás végeztével gyakran /ritkán / soha gyakorol
Szabad idős
tevékenységek:
·
közül
számára a leginkább kedveltek:
·
irodalmi,
vers, mese, ének, zene, tánc, rajzolás, festés, gyurmázás, manuális jellegű,
körjáték, mozgásos játékok, szellemi vetélkedők, szabadon választott
tevékenységek.
Étkezési kultúra:
·
a
higiéniás szokásokat mindig/általában önállóan betartja
·
a
higiéniás szokásokat általában/mindig csak figyelmeztetés útján tarja be
·
csendben,
kultúráltan, hangosan, zajosan, kultúrálatlanul étkezik
·
az
evőeszközöket mindig / általában / néha megfelelően használja
·
jó
étvágyú, megfelelő mennyiséget eszik, válogatós, keveset, mindent, sokat eszik
·
választékosan,
egyoldalúan étkezik
Öltözködés:
·
ruházatra
mindig/általában, nem nagyon vigyáz
·
öltözködésénél
önálló, segítséget, figyelmeztetést igényel néha, gyakran
·
ruházatát,
felszerelését mindig általában ritkán soha rendben tartja
Társaskapcsolatok:
·
felszabadult,
kezdeményező, magabiztos, közlékeny, barátozó, jóindulatú, segítőkész,
irányító, gátlásos, visszahúzódó, ellenálló, dacos, elfogadó, elutasító,
meghallgató
·
tanácsot
elfogadó, meghallgató, elutasító
·
kudarcot
elfogadja, elviseli, letöri, dacossá teszi
·
dicséret
motiválja, elbizakodottá teszi, passzívan közönyösen, hat rá
·
elmarasztalás
építően hat, közönyösen, dacossá, ellenállóvá teszi